Mozgalmas szerelem: Kádár János és az ő Piroskája

„Mihály: Van még egy kis probléma ezzel kapcsolatban…
Anna: Micsoda?
Mihály: De hát ez majd elmúlik.
Anna: Miről van szó?
Mihály: Ugyanis az elvtársak nem tartják helyesnek, ha a mozgalomba érzelmi motívumok is vegyülnek. Növeli a lebukási veszélyt.
Anna: Mondja, maga nem képzel egy kicsit sokat magáról?
Mihály: Én, miért?
Anna: Azt hiszi, hogy érzelmi okokból vállalom?
Mihály: Nem, dehogy. Természetesen nem magáról van szó.
Anna: Hanem? ... Mégis miről van szó?
Mihály: Mondtam, majd elmúlik…
Anna: Ne ijedjen meg, most meg fogom csókolni … egy rendőr jön ugyanis a túloldalon. [A heves csók után:] Remélem, nem haragszik?
Mihály [hamiskásan kacsintva]: Nem. Bár az a rendőr, aki a túloldalon volt, az nem rendőr volt, hanem tűzoltó…”

Ez az évődős, némiképp feminista beütésű szópárbaj az Asszony a viharban című 1974-ben forgatott tévéfilmben hangzott el a Mihályt alakító Avar István és az Annát megszemélyesítő Piros Ildikó között.

Vonzó férfi hamiskás mosollyal

Szinte országos hadititoknak számított évtizedekig az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárát Döme Piroskához egykoron intim kapcsolat is fűzte. Minden bizonnyal ezért „felejtődött” ki az 1987-es, A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom című lexikon Döméről írott szócikkéből is, hogy az illegális ifikhez az 1930-ban csatlakozó polgárlánynak, a „bányászellenállás pártösszekötőjének” nem csak („a csendőrnyomozókkal vívott tűzharcban hősi halált halt”) Ságvári Endre és (az 1970-es évek közepén kulturális miniszterként szolgáló) Orbán László volt úgymond a felső kapcsolata, hanem az illegális kommunisták egyik hazai vezetője, Kádár is.

A azonosítást számos módon, saját regényes életrajzát is némiképp átírva nehezítette Döme Piroska. A filmbeli Anna például a szerelem fellángolása idején már gyermekét egyedül nevelő és főleg – a valósággal ellentétben – elvált asszony, így a kommunista erkölcsöt betartva is lehetett neki udvarolni. A valóságban Döme Piroska az 1940-es években még csak külön élt első férjétől, gyermeke apjától, amit a korabeli közfelfogás nehezen tolerált.

A legjelentősebb eltérés a valóságtól azonban az volt, hogy főhősét, Mihályt az írónő „megölte”. Pontosabban miután a rendőrség letartóztatta a regénybeli férfit, az – elkerülendő a kínvallatást és azt, hogy esetleg bárkit beköpjön – kiugrott a rendőrségi kihallgatószoba második emeleti ablakán, és így hősi halált halt. Pszichológiai nézőpontból, persze, ugyanaz történt az irodalomban, mint az életben: az egy-másfél, legfeljebb kétéves viszony a nő számára véglegesen lezárult.

Murányi Gábor teljes cikkét keresse a Múlt-kor téli számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett