Ming-kincsek a mélyből: a tengeri Selyemút nyomában

Porcelán az egyik hajóroncsból (Forrás: kínai Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal)

Kincsek a tenger mélyéről

A világ számos híres régészeti lelőhelye, mint Pompeji vagy Chichén Itzá, a felszínen található. Ám egyes helyszínek mélyen a föld vagy az óceán felszíne alatt rejtőznek. Ilyen felfedezést tettek 2022 októberében kínai régészek is, amikor a Hainan-sziget partjaitól, Sanya közelében, mintegy 1500 méter mélységben két hajóroncsot azonosítottak. A roncsok egymástól 14 tengeri mérföldre feküdnek, egy korábban feltáratlan tengerfenéki szakaszon.

A leletek a Ming-dinasztia idejéből (1368–1644) származnak. A kutatásban a Deep Sea Warrior nevű, ember vezette tengeralattjárót használták, amely nagyfelbontású videófelvételeket készített, és robotkarjai segítségével kiemelte a leleteket. A kínai Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irányításával zajló projekt közel egy évet vett igénybe, hogy a feltárás során ne sérüljenek a műtárgyak.

Export és import a tenger mélyéről

Az első hajóroncsból 890 darabos leletanyagot emeltek ki. Találtak mázas porcelánt, tányérokat, tálakat és egyéb edényeket, amelyek a híres jingdezheni kemencékből származnak. A leletek között voltak rézérmék és kerámiatöredékek is, amelyek arra utalnak, hogy ez a hajó exportkereskedelem céljából indult útnak.

A második hajó sokkal kisebb leletanyagot rejtett: mindössze 38 tárgyat találtak. Ezek között volt egzotikus faanyag, szarvasagancs és tengericsigaház. Az importáruk jelenléte arra utal, hogy a Ming-korban kétirányú kereskedelem zajlott a Dél-kínai-tengeren.

A tárgyak előzetes datálása a Hongzhi (1488–1505) és Zhengde (1506–1521) császárok uralkodásához köthető. Ez egybeesik a kelet-ázsiai tengeri kereskedelem virágkorával, még az európai hatalmak megjelenése előtt az Indiai-óceán térségében.

A kínai hatóságok szerint ez a felfedezés közvetlen bizonyítéka annak, hogy a Dél-kínai-tenger a tengeri Selyemút egyik fő ütőere volt. A legismertebb, szárazföldi útvonallal szemben ez a tengeri hálózat Kína partvidékét kapcsolta össze Délkelet-Ázsiával, Indiával és más távoli térségekkel.

A leletek kivételes állapota és jelentősége miatt Jan Jalin régész a feltárást kiemelkedő jelentőségűnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy ezek az anyagok új lehetőségeket kínálnak a távol-keleti kereskedelmi utak rekonstruálására.

Kikötők, kézművesek, globalizáció

Délkelet-Ázsia kikötői már a Kr. e. 4. századtól kezdve nemcsak árucsere-központként működtek, hanem a technológiai és kulturális kapcsolatok gócpontjaivá is váltak. Thaiföld mai területén, a Kra-földszorosnál található Khao Sam Kaeo településen például díszkőműves műhelyek működtek, ahol olyan féldrágaköveket dolgoztak fel, mint a jáspis, a karneol vagy az achát.

Érdekes, hogy ezek közül sok tárgy nem importált volt, hanem a part menti közösségekbe települt külföldi mesterek készítették. Ezek az enklávék a művészet, a technológiai tudás és a kulturális együttélés olvasztótégelyei lettek – a globalizáció egyik korai formáját előlegezve meg.

A Ming-hajóroncsok feltárása nem csupán régészeti szenzáció. A leletek alapján következtethetünk egy kifinomult, szervezett kereskedelmi hálózatra is. Az olyan nyersanyagok, mint a szarvasagancs vagy a kagylóhéj, azt bizonyítják, hogy ezek a hajók nem csupán luxuscikkeket szállítottak, hanem gazdasági rendszerek részei voltak, amelyek több régiót és kultúrát kötöttek össze.

Tengeri csomópontok és kereskedelmi dinamizmus

A két roncs és leleteik új fényt vetnek a Ming-kori tengeri gazdaságra. A porcelán, az érmék, a kerámiák, a különleges faanyagok és kagylók együttese olyan gazdaság képét rajzolja ki, amely élénk és kétirányú volt. A Ming-dinasztia idején Kína aktívan támogatta a tengeri kereskedelmet, az ázsiai kikötők pedig a gazdasági, technikai és művészeti cserék motorjaiként működtek.

Ez a felfedezés lehetőséget ad arra, hogy újragondoljuk a Dél-kínai-tenger szerepét a világkereskedelem történetében. A Ming-roncsok tárgyi bizonyítékai elősegítik a globális kapcsolatok mélyebb megértését még a gyarmatosítás előtti időszakból is.

A víz alatti régészet mára technológiai áttöréseken alapul. A modern tengeralattjárók és robotikai eszközök révén ma már olyan mélységek is feltárhatók, amelyek korábban elérhetetlenek voltak. A Ming-dinasztia hajóroncsainak felfedezése azt mutatja, hogy a múlt még mindig tartogat meglepetéseket – és ezek a mélyből felszínre hozott emlékek segíthetnek újraírni a történelem egyes fejezeteit.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt