Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
2019. március 22. 18:26
Nem annyira nagy istenek
Eredményeik azt sugallják, a válasz „nem”. Az óskandináv sagákból, versekből és tárgyi emlékekből látszik, hogy a viking kori emberek hittek abban, hogy természetfeletti lények figyelik őket. Az istenekre tettek esküket, és előfordult, hogy Ullr istennek szentelt eskükarpereceket is viseltek. Egyes harci sisakokon aranyból és gránátkőből készült szem szerepelt, amely Odin isten szemét jelképezte. A korabeli skandináv szerződések mind említették az isteneket, és a sagákban azok a szereplők, akik nem teljesítették az isteneknek ígért áldozatokat, gyakran esetlen módon haltak meg (gyakori sorsa az ilyen karaktereknek, hogy saját kardjuk szúrja át őket).
A skandináv istenek azonban nem tűnnek „nagy” isteneknek, mondta Raffield. Nem bírtak mindenek feletti erővel – sőt, a skandináv mitológia tanúsága szerint még halhatatlanok sem voltak, mivel a Ragnarök nevű világpusztító kataklizmában nekik is az volt a sorsuk, hogy meghaljanak – és mindenhatóak sem voltak. Még csak nem is ők voltak az első lények: a Prózai Edda szerint Odin és testvérei, Vili és Vé az első ember, Borr és egy jégóriás lánya, Bestla gyermekei (Borr eredete nem tisztázott, a világ kezdetén az Auðumbla nevű őstehén nyalogatja őt elő három nap alatt sós sziklák közül). Morálisan pedig Odin és a többi isten nem folytat éppen példás életvitelt.
„Előfordul, hogy megbüntetik a társadalmi normákat megszegőket, de az is, hogy nem, máskor pedig szándékosan idéznek elő helyzeteket, amelyekben az embereknek bajuk esik, egyszerűen azért, mert megtehetik, mert ez teszi őket hatalmassá” – mondta el Raffield. „Tehát úgy tűnik, nem foglalkoztatta őket a morális normák fenntartása, vagy az ezeket megszegő emberek megbüntetése.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap