Miben különböztek a középkori vérfarkasok a maiaktól?

Farkas emberi értelemmel

Az Arthur és Gorlagon című kora 13. századi prózai műben (mely egy négy részből álló, latin nyelven írt ciklus része) egy Gorlagon nevű királyt ármánykodó felesége farkassá változtatja. A történet akár itt véget is érhetett volna, azonban a nő elkövette azt a hibát, hogy meghagyta neki „az ember értelmét”.

Az óvatlan hiba (és annak jelentősége a történetben) kiemel egy újabb különbséget a középkori és a modern vérfarkas között: a középkoriak ritkán elvadult szörnyetegek, ehelyett gyakran meglepően intelligens, racionális, és jó magaviseletű lények.

Mind Gorlagon, mind a breton legendák Melionja (egy ugyancsak farkassá változott király), mind utóbbi francia változatában Bisclavret – azon kívül, hogy farkasalakot öltenek – teljesen beleolvadnak a megszokott udvari életbe (Gorlagon még lovagol és fel is szolgál a király asztalánál).

Az esetleges agresszió e történetekben mindig igazoltnak van beállítva, például Bisclavret esetében, amikor rátámad feleségére és annak szeretőjére – az állati düh kitörése helyett a szerző jogos bosszúnak tekinti a vérfarkas támadását.

1. Az átváltozás
2. Farkas emberi értelemmel
3. A megjelenés
4. A telihold szerepe
5. Vérfarkasok és vámpírok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült