Mi mindent jelképezhetett a szakáll Shakespeare korában?

Színház az egész világ

A tudomány előtt ismeretes, hogy ekkoriban a pubertáskor később kezdődött, mint napjaink embereinél, így a férfiakat akár késő kamaszkorukban vagy még a korai húszas éveikben is „fiúknak” láthatta a társadalom.

Ez fontos tényező annak értelmezésében is, hogy a kor színházaiban miért nem játszottak nők – a női szerepeket fiúk játszották, fejlődésüket tekintve pedig a jelek szerint idősebb korukig, mint elsőre gondolnánk. Az is bizonyos, hogy a korabeli drámaírók gyakran alkalmazták karaktereik megalkotásában a szakállat.

A korabeli színdarabok ábrázolásmódjában a kamaszok rendre a hazugságban, átverésben utaznak – a humorosabb hangvételű darabok kiszólogató szolgáitól kezdve a IV. Henrik-drámákban az ifjú Henrik herceg és társai valóságos bűnelkövetéséig. Ez arra enged következtetni, hogy azt a határozatlanságot, amelyet a nem teljesen szőrös arcú, ám már nem is gyermek ifjak megjelenésükkel mutattak, a szélesebb társadalom valamiféle fenyegetésként fogta fel.

A férfiassággal kapcsolatban a szakállra helyezett szokatlanul nagy hangsúly mindazonáltal kiváló eszközzé, szimbólummá tette azt a kor színházaiban. Habár valószínű, hogy a színészek saját, valódi szakállukat viselték a színpadon, bőven áll rendelkezésre bizonyíték mind a helyi amatőr társulatok, mind az egyetemi színjátszó szakkörök, mind az angol Királyi Ruhatár feljegyzéseiből az álszakállak meglehetősen elterjedt használatára.

A madzaggal felkötözött vagy ragasztóval rögzített álszakállak fontos részét képezték a kora újkori dramaturgiának, emellett központi szerepet játszottak számos előadás cselekményében, amikor a szereplők álcát öltenek magukra.

Erre kiváló példa Nathan Field, John Fletcher és Philip Massinger 1613-as An Honest Man's Fortune („Egy becsületes ember vagyona”) című darabja, amelyben a Longaville nevű szereplő kijelenti, „az álcához kötelező a szakáll.” A szakáll fent taglalt jelentőségét figyelembe véve ez rendkívül érdekes kérdéseket vet fel a férfiasság változékonyságával kapcsolatban. Az álszakállak minden stabilitását elveszik a férfiasság eme rendkívül stabil korabeli jelképének.

A kora újkori színpad valósággal hemzsegett a különféle színű szakállaktól – vörös, fekete, barna, ősz, de még kék, lila és sárga is előfordul –, amelyeket különféle fazonokra igazítottak: a széles, telt, hegyesre formált és kettéválasztott szakállaknak mind megvolt a maga jelentősége, amelyet a korabeli közönség értelmezni tudott.

A hegyes szakállak a színpadon jellemzően az udvaroncokat jelképezték, míg a széles, lapos szakáll a katonákat. Az „őszszakállú” kifejezés számtalanszor előfordul, és bármely idős férfit illethették vele.

Paradox módon az ősz arcszőrzet mind a bölcsességet és a helyes tanácsadást, mind a maradiságot és az egyre gyengülő fizikumot jelképezhette. Az „őszszakállúak” sokféle ábrázolása egyöntetűen azt sugallja azonban, hogy a férfiasság olyan előnyei, mint az anyagi stabilitás vagy a társadalmi státusz jobbára csak az erejük teljében lévő férfiakat illették meg, s nem tartottak ki idős korig.

A kora újkori színdarabok azt is jól mutatják, hogy maga a férfiasság eleve egy instabil tulajdonság volt. A férfiakat gyakorta állítják szembe egymással a hatalomért való versengésben, ilyen alkalmakkor pedig előfordult a szakáll meghúzása vagy kitépése a másik megalázása érdekében. Erre gondol Hamlet is, amikor egy, az udvarhoz újonnan érkezett színésztől megkérdi: „tán csak nem velem birkózni hozod azt a barkót Dániába?”

A férfiasság e feltűnő reneszánsz kori jelképének színpadi használata jól mutatja, mennyire instabil, tovatűnő és legfőképpen alaptalan volt a férfiasság kora újkori felfogása, annak ellenére, hogy a színház komplett szimbólumrendszert épített rá. Ahogy más korok, például sajátunk szakálldivatjait megfigyeljük, elgondolkodhatunk, mi minden rejtőzik az általuk konstruált jelképrendszer mögött.

1. Változások kora
2. Színház az egész világ

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán