Hét meglepő tény a római nőkről

A csecsemőszoptatás már a rómaiaknál is viták tárgya volt

A gazdag római nők általában nem szoptatták saját csecsemőiket, ehelyett dajkára bízták e feladatot – aki lehetett rabszolga vagy fizetett szabad jogállású nő is.

Soranus, egy Kr. u. 2. századi nőgyógyászati írás szerzője amellett foglalt állást, hogy a dajka teje lehet a szerencsésebb választás a szülést követő első napokban – az anya fáradtsága miatt –, azonban ellenezte a gyermek kérésre történő szoptatását, valamint már hathónapos kortól javasolta a szilárdabb táplálék, mint például a borba áztatott kenyér bevezetését a baba étrendjébe.

Soranus emellett kiemelte a görög dajkák azon előnyét, hogy már csecsemőkorban elkezdhetik tanítani anyanyelvüket a gyermeknek.

Soranus azonban meglehetősen egyedül volt az anyatejjel kapcsolatos véleményével a római orvosok közt.

Többségük szerint az édesanya teje a legjobb választás mind a gyermek egészsége, mind erkölcsi fejlődése szempontjából – utóbbit arra alapozták, hogy a szolgálónő tejével a szolgalelkűséget is átadhatja az újszülöttnek.

Ugyanezen férfiak azt is gondolták, a saját gyermeküket nem szoptató anyák lusták, hiúak és csupán a saját testükkel törődnek.

1. A csecsemőszoptatás már a rómaiaknál is viták tárgya volt
2. A lányok a Barbie-baba római kiadásával játszottak
3. A válás az apáknak kedvezett
4. A szépség titka: a krokodilürülék
5. A nők taníttatását csak módjával támogatták
6. Az ókori „first lady” -knek gyakran jutott szerep a politika hátterében
7. Nem minden császárné volt ármánykodó méregkeverő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai