Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
2019. február 8. 16:55 Múlt-kor
A kutatókat régóta foglalkoztatja annak kérdése, hogy a skandináv telepesek hogyan élhették túl Grönland déli részének kifejezetten zord és hideg viszonyait a középkorban. Idővel ugyan láthatók a civilizációs hanyatlás nyomai és az európaiak eltűnése a szigetről, ezt megelőzően azonban ki tudtak alakítani itt egy élhető életformát, ez pedig továbbra is kérdéseket vet fel. Egy új kutatás lehetséges, hogy megtalálta a választ: a grönlandi nyarak lehetséges, hogy nem voltak olyan hidegek, mint eddig hittük.
Kép forrása: acfabaseline.info
Korábban
A kutatók Dél-Grönlandon gyűjtöttek az idők során lerakódott tavi hordalékból mintákat, amelyekből rekonstruálni tudták a régió klímájának változásait 3000 évre visszamenőleg. A jelek szerint az Izlandról 985-ben érkező telepesek körülbelül 10 Celsius-fokos hőmérséklettel találkozhattak nyáron.
Az Egyesült Államok Illinois államában található Northwestern University kutatói szerint 985 és 1450 között, amíg a telepesek Grönland e részén laktak, az átlaghőmérséklet mind az azelőtti, mind az azt követő időszakénál magasabb volt. Yarrow Axford, a tanulmány társszerzője szerint mindezt eddig is sejtette a tudomány, azonban mivel eddig nem történt kísérlet a korabeli hőmérsékletek rekonstrukciójára, nem volt lehetőség a bizonyítására. „Egy kisebbfajta klímarejtély volt eddig” – mondta.
A kutatás során a csapat a Narsaq nevű város közelében lévő településekről gyűjtött üledékmintákat, és a bennük ragadt árvaszúnyogok testeinek kémiáját vizsgálták. Az árvaszúnyogok kitinváza megőrzi környezetük oxigénizotópjait, ezekből a telepesek korának hőmérsékletére is lehetett következtetni.
Az üledékminták egy példánya (kép forrása: Daily Mail)
„Az oxigénizotópok, amelyeket az árvaszúnyogokból mérünk, megörökítik a korábbi tóvíz – amelyben a rovarok nevelkedtek – izotópjait, az a tóvíz pedig a csapadékból jön, amely a tó felett hullott – magyarázta G. Everett Lasher társszerző. „A csapadékban lévő oxigénizotópokat részben a hőmérséklet határozza meg, így az oxigénizotópok idővonalon történő változását megfigyelve következtettünk arra, hogyan változhatott a hőmérséklet.” A kutatók szerint 985 és 1450 között a klíma körülbelül 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt, mint korábban vagy azóta.
Az észak-atlanti oszcillációnak (NAO) nevezett természetesen váltakozó nyomásrendszer a kutatók szerint nem játszott szerepet ebben a hőmérséklet-változásban – valójában az NAO legfeljebb a hidegebb levegőáramlatokhoz köthető. „Úgy találtuk, hogy az NAO nem alkalmas a középkori klímabeli változások megmagyarázására a mi helyszínünkön” – mondta Lasher. „Ez megkérdőjelezheti felhasználhatóságát abban, hogy az elmúlt 3000 év máshol bekövetkező klímaváltozásait magyarázzuk vele.”
Hogy mi okozta a szokatlanul meleg periódust, továbbra is rejtély. A kutatócsoport szerint a melegebb óceáni áramlatok játszhattak valamilyen szerepet. „Az elmúlt évszázad globális felmelegedésével szemben a középkorban minden felmelegedés lokális volt” – mondta Axford. „Azért akartuk megvizsgálni, mi volt a helyzet Grönlandon akkoriban, mert ez a világ egy klímatudományilag igen komplex területe, ahol a várttal ellentétes dolgok is történhetnek.”
Hvalsey, az utolsó grönlandi skandináv település maradványai (kép forrása: Smithsonian Magazine)
A skandináv közösségek azonban végül összeomlottak, ahogy újra lehűlt a környezet. Az azonban máig nem tisztázott, hogy a klímaváltozás volt-e a közvetlen ok.
„Azzal a hipotézissel kezdtünk neki a munkának, hogy nem látunk melegedést ebben az időperiódusban – ebben az esetben azt kellett volna megmagyaráznunk, hogy a skandinávok hogyan voltak annyira szívósak, hogy egy hideg időszakban telepedjenek le Grönlandon” – mondta Lasher. „Ehelyett a melegedés bizonyítékát találtuk. Később, ahogy a településeik kihaltak, úgy tűnik, klimatikus instabilitás volt. Lehetséges, hogy nem voltak annyira ellenállóak a klímaváltozással szemben, mint Grönland őslakosai, de a klíma csupán egy a számos tényező közül, amelyek szerepet játszhattak.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Nem tudott mit kezdeni a rendőrség a taxisblokáddal 08:32
- Fejvesztve hátráltak az olasz csapatok a caporettói támadás után tegnap
- Hosszú út vezetett a halálbüntetés általános tiltásához Magyarországon tegnap
- Hajmeresztő vállalkozás: 63 évesen egy hordóban lezuhanni a Niagara-vízesés tetejéről tegnap
- A lámpás hölgytől Berlin magyar megsarcolásáig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei tegnap
- Egészségünk története – megjelent a Múlt-kor őszi különszáma tegnap
- Az egyszerű emberektől a bankigazgatókig mindenki hatalmasat kacagott a városligeti színház műsorain tegnap
- Habár az összes bombázó odaveszett, sikeres volt az amerikaiak vakmerő akciója Japánban tegnap
