Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről

Zirzen Janka

A kétszáz éve született Zirzen Janka pedagógusra, a magyar nőnevelés egyik kiemelkedő alakjára emlékeztek a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében szerdán az évfordulóra felújított síremlékénél a Fiumei úti sírkertben.

Zirzen Janka volt az első magyar nő, akit állami iskola vezetésével bíztak meg. Részt vett minden olyan mozgalomban, amely a magyar nőnevelést vagy általában a nők érdekeit érintette, a dualizmus hivatalos „nőtanügyi felelőse” volt – olvasható a NÖRI MTI-hez eljuttatott közleményében.

Zirzen Janka a magyar pedagógiatörténet egyik legnagyobb hatású alakja volt. Egyrészt ő volt az első olyan nő, aki állami közoktatási intézményt vezetett, másrészt olyan pedagógiai gyakorlatot vezetett be, amelyet utána közel száz évvel később az első alaptanterv vezetett be újra. „Zirzen Janka egész életét áldozta a hazájáért, egy olyan példakép, akit nemcsak tisztelni kell, hanem át kell venni az életét, meg kell mutatni a fiataloknak. Nevelés nélkül, hazaszeretet nélkül, példamutatás nélkül nincs oktatás” – idézi a közlemény Péterffy Balázst, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettesét.

Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió és a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke az eseményen emlékeztetett arra, hogy Zirzen Janka életútja nemcsak a magyar oktatás történetében, hanem a női egyenjogúság elérésében is kiemelkedő jelentőséggel bír.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a közlemény szerint rámutatott: Zirzen Janka meglátta, hogy nemzetünk jövője a nevelésben rejlik. Nemcsak az a feladatunk, hogy történelmünket, magyarságunk legfontosabb emlékeit átadjuk a fiatalabb generációknak, hanem az is feladatunk, hogy megtanítsuk nekik örökségünket értékelni, nagyra tartani.

Hozzátette: a nevelés felelőssége mindig nálunk, szülőknél, nagyszülőknél van, a fiatalokat nekünk kell megtanítani arra, mi a jó és mi a helyes. Zirzen Janka ezt felismerte, nekünk csak követni kell a példáját.

A közleményben felidézik: Zirzen Janka jászberényi kisbirtokos családba született. Pesten, majd Egerben tanult jó hírű nőnevelő intézetekben. 15 éves korától önfenntartó volt, a szabadságharc bukásáig leánynevelő intézetet működtetett. A kiegyezés előtt családoknál vállalt magánnevelői állást, közben elvégezte az angolkisasszonyok pesti tanítóképző intézetét.

Eötvös József kultuszminiszter 1869-ben kinevezte az újonnan létesített első Magyar Királyi Tanítónő Képezde igazgatójává. A sokszor átszervezett „Zirzen-intézet” a 19. század utolsó évtizedeiben a magyarországi nőnevelés elismert központja lett: egyesítette a különböző leányiskolákat és tanítónőképzőket, 1898-ban vette fel az Erzsébet Nőiskola nevet.

1877-ben maga Ferenc József is meglátogatta az intézetet, és a nőnevelés terén elért eredményeiért koronás arany érdemkereszttel tüntette ki Zirzent, aki ezzel megkapta a legmagasabb elismerést, amelyet nő kaphatott.

A Bory Jenő szobrász által tervezett síremléket az évfordulóra a kormány támogatásával a NÖRI közel másfél millió forintból újíttatta meg – áll a közleményben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában