Másfél millió éves csonteszközöket találtak Tanzániában

Az Olduvai-szurdok fontos lelőhely. (Kép forrása: Wikipédia / Mike Krüger / CC BY-SA 4.0)

Az ember ősei körülbelül 3,3 millió évvel ezelőtt kezdtek el szerszámokat készíteni. Először kőből készítették őket, majd nyersanyagként a csontot kezdték használni. Egészen a közelmúltig a csontból készült szerszámok legkorábbi egyértelmű bizonyítékai 400 000 évvel ezelőtti európai lelőhelyekről származtak. A régészek azonban most Tanzániában találtak és datáltak csonteszközöket, amelyek egymillió évnél régebbről származnak.

A szerszámokat nagytestű állatok, például vízilovak és elefántok csontjaiból készítették, és szándékosan alakították ki őket, hogy a nagy testű zsákmány feldolgozásához hasznosak legyenek. A valaha talált, messze a legrégebbi csonteszközök felfedezése fényt vet az emberi evolúcióra. Azt mutatja, hogy őseink sokkal korábban képesek voltak ilyen technológián gondolkodni és azt elkészíteni, mint azt bárki gondolta volna.

Ez az időszak azért érdekel bennünket, mert az emberi technológiában sarkalatos változást jelent, az oldowai kultúra kezdetleges kőkéseitől és magjaitól az acheuli kultúra fejlettebb kézműves kőbaltáiig való fejődés.

Ez az ugrás az emberiség történelmében azért volt meghatározó, mert lehetővé tette a korai emberfélék számára, hogy leküzdjék a túlélési kihívásokat olyan tájakon, ahol kevés volt a megfelelő kőanyag.

Csonteszközök Olduvai-ban

Az Olduvai-szurdok az Unesco Világörökség része. 1959-ben vált ismertté Louis és Mary Leakey paleontológusok úttörő munkája révén, akiknek a korai emberi maradványok felfedezései átformálták az emberi evolúcióról alkotott képünket. A helyszín ablakot nyit az emberiség közel 2 millió éves történetére.

A megkövesedett csontok mellett a világ legrészletesebb kőszerszámkultúrák teljességét is itt találták meg. Végig követhető a fejlődés az oldowai ipar egyszerű vágószerszámaitól és kőkéseitől (kb. 2 millió évvel ezelőtt) a fejlettebb acheuli eszközökig (1,7 millió évvel ezelőtt), mint például a fejszék, bárdok, csákányok. És tovább a nyílhegyeken, hegyeken és pengéken keresztül (kb. 200 000 évvel ezelőtt) a késő kőkorszak mikro késéig (kb. 17 000 évvel ezelőtt). Mindezek az eszközök bepillantást engednek korai őseink találékonyságába és kulturális fejlődésébe.

És most új részletekkel bővült a kép.

Mit tudott a Homo erectus?

A lelet azt mutatja, hogy 1,5 millió évvel ezelőtt a Homo erectus már ismerte a csontok megmunkálásának technológiáját. A kisebb agyú Homo habilis evolúciós utódjának tekintett Homo erectus maradandó nyomot hagyott a történelemben. Az Olduvai-ban talált fosszíliái körülbelül egymillió éves időszakba engednek bepillantást, amely 1,5 millió és nagyjából 500 000 évvel ezelőtti időszakot ölel fel.

Ma már tudjuk, hogy ezek az emberszabásúak nemcsak a csontok fizikai tulajdonságait ismerték, hanem a csontváz anatómiájáról is tudtak. Tudták mely csontok alkalmasak faragásra, csiszlásra, megmunkálásra. És tudták, hogy mely állatok csontváza elég nagy ahhoz, hogy az állatok halála után megbízható szerszámokat készítsenek.

Nem tudjuk pontosan, miért választották a csontokat alapanyagként. Talán azért, mert kevés volt a megfelelő kőanyag, vagy felismerték, hogy a csontok jobb fogást biztosítanak és tartósabbak.

A felfedezés ösztönzés a kutatók számára, hogy jobban odafigyeljenek a csontkoptatás finom jeleire a fosszilis együttesekben. Így többet tudhatunk meg az emberi technológia és viselkedés evolúciójáról.

Készült a theconversation.com információi alapján. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2022

• Bizarr adók a történelemből
• Alba hercegnő mesés élete
• Gustave Courbet, a provokatőr
• Az első napok a felszabadult Bergen-Belsenben
• Régi budai szüretek
• Amerika a terroristák célkeresztjében
• A pápák első munkanapjai
• Leszámolás az Aranybulla-mítoszokkal
• Zene a szerelem oltárán: Alma Mahler