Lezárult az etruszkok eredetéről szóló kétezer éves vita?

Származásukról már 2400 éve vita folyik, egyes feltételezések szerint Kis-Ázsiából vándoroltak be, mások úgy vélték, hogy a térség őslakói voltak.

A Firenzei Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói 82 egykoron a térségben élt ember maradványaiból gyűjtött DNS-mintákat elemezték, az 1000-2800 éves maradványokat 12 régészeti lelőhelyen tárták fel Közép-és Dél-Olaszországban.

A DNS-mintákat összehasonlították más ősi népcsoportok és a mai ember DNS-ével, és azt találták, hogy az etruszkoknak, akik nem indoeurópai nyelvet beszéltek, hasonló genetikai profiljuk volt latin nyelvű szomszédjaikkal.

Felfedezésük ellentmond azoknak a korábbi elméleteknek, hogy az etruszkok máshonnan jöttek, mint latin nyelvű szomszédjaik. A kutatók szerint mindkét csoport a Kaszpi-tenger sztyeppéinek térségéből érkezett. Miután a bronzkorban letelepedtek és gyökeret vertek a mai Itália északi és keleti részén, asszimilálták kultúrájukba a más nyelvet beszélőket, amikor virágzó civilizációvá fejlődtek a Kr. e. hetedik században, uralva Itália középső részét.

Róma megalakítása után azonban, a Kr. e. harmadik századra a római köztárság vált uralkodóvá a térségben és asszimilálta az etruszkokat Kr. e. 90-re.

David Caramelli, a Firenzei Egyetem antropológus professzora szerint a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányuk megkérdőjelezi azt a feltételezést is, hogy a hasonló genetikájú emberek hasonló nyelveket beszélnek. „Egy jóval összetettebb forgatókönyvet feltételez, amely a korai olasz ajkúak asszimilációjáról szól az etruszk nyelvű közösség által” – írta közleményében Caramelli.

Az régóta közismert volt, hogy az etruszkok a rómaiakra hagyták örökségül vallási szertatásaikat, a fémfeldolgozást, a gladiátorjátékokat, építészeti és mérnöki találmányaikat, ezek változtatták át Rómát egy éretlen településből nagyvárossá. Földrajzi származásukról, nyelvükről azonban keveset tudtak a tudósok.

A görög történész Hérodotosz egykoron arról írt, hogy anatóliai, égei-tengeri népektől erednek, akik a mai Törökország nyugati részéről vándoroltak nyugatra, az éhínség elől menekülve. Egy másik görög történész, Dionüsziosz szerint azonban az olasz sziget őslakói voltak.

Most hogy a több évezredes vitára pont került, a kutatók azt tervezik, hogy egy szélesebb körű genetikai vizsgálatot folytatnak a római birodalom más térségeiből származó ősi DNS-eket felhasználva, hogy további részleteket tudjanak meg az etruszkok és nyelvük eredetéről. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére