Levágott karokra dobálták rá a meggyilkolt őskori embereket

Fanny Chenal francia régész és kollégái hét emberi csontvázat, valamint egy újszülött koponyájának egy darabját tárták fel egy két méter mély, kör alakú gödörben a franciaországi Bergheimben. A két férfi, egy nő és négy gyerek feltehetően valamilyen erőszakos cselekmény (például rajtaütés) következtében halt meg – fejtették ki a kutatók az Antiquity decemberi számában. A csontvázakat a gödör alján található, feltehetően baltával, vagy egyéb éles eszközzel levágott emberi karokra dobálták rá. A szintén a gödör alján szétszórtan talált kézcsontokból a kutatók arra következtetnek, hogy a levágott kézfejeket szándékosan darabokra vágták. 

Egyelőre nem világos, hogy a karok kikhez tartoztak, egy koponyasérüléseket szenvedett férfit kivéve ugyanis mindegyik csontváznak megvannak a végtagjai. A koponyasérült férfinak a bal karja hiányzik. Nem sikerült megállapítani, hogy a végtag a gödörben található-e. Chenal csoportja arra sem tudja a választ, hogy a támadók valamilyen különleges okból vadásztak-e a bal karokra, de a kutatók szerint nem kizárt, hogy a végtagokat háborús trófeaként tartották meg. Két csont radiokarbonos vizsgálata során kiderült, hogy a gödör mintegy 6000 évvel ezelőtt élt emberek maradványait tartalmazza. Az újkőkorszakban Közép-és Nyugat-Európa földműves közösségeiben széles körben elterjedt szokás volt, hogy a halottakat kör alakú gödörben történő temették el. Ez az első alkalom, hogy ilyen temetkezési helyen megölt vagy megcsonkított emberi maradványokat találtak – mondta el Bruno Boulestin, a Bordeaux-i Egyetem antropológusa.

Úgy tűnik, hogy a nem természetesen úton, hanem erőszakos cselekmények következtében elhunytak kör alakú gödörbe való temetése általánosabb gyakorlat volt, mint azt korábban gondoltuk – fejtette ki Silvia Bello, a Londoni Természettudományi Múzeum biológiai antropológusa. A tudós feltételezi, hogy ha közelebbről megvizsgálnák az Európa más részén kör alakú gödrökben talált csontvázakat, valószínűleg még több erőszakos halálesetre derülne fény.

A kutatók szerint a kör alakú gödröket egyfajta tárolóként, raktárként használták, emellett pedig más célokra, például a rendes temetésre méltatlannak ítélt halottak ide történő temetésére is alkalmas lehetett. Mások úgy vélik, a gödrök felső társadalmi rétegekből származó emberek végső nyughelyei lehettek, akiknek a rokonait vagy szolgáit megölték, hogy elkísérjék őket a túlvilágra is. De az is elképzelhető, hogy a megölt, gödörbe bedobott rabszolgákat a gazdagság jelzésére, vagy az isteneknek felajánlott áldozatokként használták. 

A 2012-ben feltárt bergheimi gödrök közül 14-ben találtak emberi csontokat. A kutatók szerint a csontok jó állapota arra utal, hogy az áldozatokat nagyjából egy időben temették el. A gödörben az emberi maradványok mellett kagylóhéjból készült ékszereket, kőnyílhegyet, egy disznó állkapocsdarabját, valamint két kan nyúl csontvázát is megtalálták. A többi gödörben nem találtak erőszakra utaló nyomokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?