Egy iszonyú mészárlás miatt néptelenedett el az ősi elamita város

A méltatlanul elfeledett és kevésbé ismert elamiták népe a termékeny félhold keleti részén, a Zagrosz-hegység és a Perzsa-öböl között alapított államot. Az egész Nyugat-Ázsiára nagy hatással bíró, fejlett mezopotámiai civilizáció fővárosa Szúza volt, amely a régészeti leletek szerint már mintegy 9 ezer évvel ezelőtt is lakott volt, s minden valószínűség szerint a világ egyik legrégebbi városa lehet. (Szúza nevét általában a perzsákhoz kapcsoljuk, akik azonban csak az i. e. 6. században foglalták el, és tették fővárosukká. Korábban az asszírok dúlását kellett átvészelniük a szúzaiaknak.)

A Krisztus előtti második évezred közepén Szúzától mintegy 15 kilométerre délre egy igen jelentős város, Haft Tappeh kezdett kifejlődni a semmiből viszonylag rövid idő alatt. Tepti-ahar és Inshushinak-shar-ilani elamita királyok (magukat a szukkalmah címmel illették ezen időszakban) hatalmas építkezéseket folytattak e településen, templomok és paloták nőttek ki a földből, a város területe pedig idővel meghaladta a 250 hektárt.

Haft Tappeh régészeti feltárása a magasból

A város virágzása a következő száz évben is folytatódott, ami főként annak volt köszönhető, hogy jövedelmező kereskedelmi és politikai kapcsolatokat alakítottak ki a környező államokkal, mint például az ősi ellenségnek számító Babilonnal. A nemrégiben felfedezett műhelyben megtalált agyagtáblák bőséges bizonyítékot szolgáltatnak a már eddig is sejtett tényre: Haft Tappeh városa a kereskedelem, a művészetek és a kézművesség fellegvára volt.

A legújabb régészeti eredmények azonban egy szörnyű tragédiára engednek következtetni, amely a város pusztulását idézte elő. A kutatásokat irányító Bezad Mofidi-Naszrabadi szerint a település lakossága egy kegyetlen mészárlás áldozata lett. A kutatók egy, több száz ember maradványait tartalmazó tömegsírt tártak fel a lakóépületek között a legfelső régészeti rétegben, ami azt jelzi, hogy a város korábbi pompájában sohasem éledt újjá. A maradványokat véletlenszerűen egymás hegyére-hátára dobálták az egyik lakóépület fala mellett. Még rejtély, hogy kinek a számlájára írható a mészárlás, és milyen okból követték el.

2500 éves agyagszobrocska és különböző női sírleletek

Az i. e. 14. század végén Haft Tappeh városi fejlesztései jelentősen elmaradtak a korábban megszokottaktól, az egykor monumentális épületeit elhagyták lakói, a romokból később pedig egyszerű tanyákat emeltek.

A Német Kutatási Alapítvány (DFG) legutóbbi döntésével jóváhagyta a kutatási projekt további folytatásához szükséges financiális támogatásokat, így a szakemberek számára megteremtődött a lehetőség a további feltárásokhoz, amelyek során kiderülhet, mi vezetett el a virágzó város lakóinak lemészárlásához.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig