A vörösterror 133 napja

Egy iszonyú mészárlás miatt néptelenedett el az ősi elamita város

2015. november 9. 11:13

A délnyugat-iráni Haft Tappeh ősi városát a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem kutatói 2002 óta vizsgálják. A múlt héten egy 3400 éves súlyos emberi tragédia nyomaira bukkantak, amely a virágzó település végét jelentette.

Mészárlás

A méltatlanul elfeledett és kevésbé ismert elamiták népe a termékeny félhold keleti részén, a Zagrosz-hegység és a Perzsa-öböl között alapított államot. Az egész Nyugat-Ázsiára nagy hatással bíró, fejlett mezopotámiai civilizáció fővárosa Szúza volt, amely a régészeti leletek szerint már mintegy 9 ezer évvel ezelőtt is lakott volt, s minden valószínűség szerint a világ egyik legrégebbi városa lehet. (Szúza nevét általában a perzsákhoz kapcsoljuk, akik azonban csak az i. e. 6. században foglalták el, és tették fővárosukká. Korábban az asszírok dúlását kellett átvészelniük a szúzaiaknak.)

A Krisztus előtti második évezred közepén Szúzától mintegy 15 kilométerre délre egy igen jelentős város, Haft Tappeh kezdett kifejlődni a semmiből viszonylag rövid idő alatt. Tepti-ahar és Inshushinak-shar-ilani elamita királyok (magukat a szukkalmah címmel illették ezen időszakban) hatalmas építkezéseket folytattak e településen, templomok és paloták nőttek ki a földből, a város területe pedig idővel meghaladta a 250 hektárt.

A város virágzása a következő száz évben is folytatódott, ami főként annak volt köszönhető, hogy jövedelmező kereskedelmi és politikai kapcsolatokat alakítottak ki a környező államokkal, mint például az ősi ellenségnek számító Babilonnal. A nemrégiben felfedezett műhelyben megtalált agyagtáblák bőséges bizonyítékot szolgáltatnak a már eddig is sejtett tényre: Haft Tappeh városa a kereskedelem, a művészetek és a kézművesség fellegvára volt.

A legújabb régészeti eredmények azonban egy szörnyű tragédiára engednek következtetni, amely a város pusztulását idézte elő. A kutatásokat irányító Bezad Mofidi-Naszrabadi szerint a település lakossága egy kegyetlen mészárlás áldozata lett. A kutatók egy, több száz ember maradványait tartalmazó tömegsírt tártak fel a lakóépületek között a legfelső régészeti rétegben, ami azt jelzi, hogy a város korábbi pompájában sohasem éledt újjá. A maradványokat véletlenszerűen egymás hegyére-hátára dobálták az egyik lakóépület fala mellett. Még rejtély, hogy kinek a számlájára írható a mészárlás, és milyen okból követték el.

Az i. e. 14. század végén Haft Tappeh városi fejlesztései jelentősen elmaradtak a korábban megszokottaktól, az egykor monumentális épületeit elhagyták lakói, a romokból később pedig egyszerű tanyákat emeltek.

A Német Kutatási Alapítvány (DFG) legutóbbi döntésével jóváhagyta a kutatási projekt további folytatásához szükséges financiális támogatásokat, így a szakemberek számára megteremtődött a lehetőség a további feltárásokhoz, amelyek során kiderülhet, mi vezetett el a virágzó város lakóinak lemészárlásához.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Haft Tappeh régészeti feltárása a magasból2500 éves agyagszobrocska és különböző női sírleletek

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!