Lecserélte a francia forradalom jelszavait a németekkel kollaboráló rezsim
2024. március 10. 20:05 Czókos Gergő
Korábban
Véres végjáték
Bár a német nyomás már a vichyi rendszer kezdetétől fogva érzékelhető volt, és a francia állami bevételek mintegy fele a Harmadik Birodalom kincstárába vándorolt, a rezsim vezetői döntéseik meghozatalában egy ideig viszonylagos autonómiát élveztek. 1942. november 11-én azonban a Wehrmacht – válaszul a szövetségesek észak-afrikai partraszállására – Franciaország déli területeit is megszállta, így Vichy-Franciaország végképp bábállami sorba süllyedt.
A kollaboráns rezsim arca a – Mussolinihoz hasonlóan – szocialistából fasisztává átvedlett Pierre Laval volt. Az 1940 júliusától Pétain helyetteseként tevékenykedő politikust 1940 decemberében a marsall éppen túlzott németbarátsága miatt börtönöztette be, de 1942 áprilisában a náci vezetők nyomására miniszterelnökként került vissza a hatalomba.
Laval 1942 szeptemberében bevezette a kötelező munkaszolgálatot, amelynek keretében több százezer francia férfi és női munkást deportáltak Németországba. Az alku részeként három munkásért cserébe egy francia hadifogoly hazatérhetett.
Az ország teljes német megszállásától kezdve jelentősen megerősödött az ellenállási mozgalom. Az Angliából Charles de Gaulle Szabad Franciaországa által irányított Résistance társadalmi bázisa jelentősen kiszélesedett, és a kommunisták mellett a katolikus és polgári pártok, valamint a szakszervezetek tagjai is egyre nagyobb számban csatlakoztak a mozgalomhoz. A vichyi rezsim hatóságai és a különböző paramilitáris alakulatai működésük során mintegy 60 ezer ellenállót deportáltak, 40 ezret pedig meggyilkoltak.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
Néhány héttel azután, hogy a szövetségesek 1944. június 6-án partra szálltak Normandiában, a vichyi rendszer összeomlott. A zavaros időkben mintegy 10 ezer kollaboránsnak bélyegzett személyt végeztek ki bírói ítélet nélkül. A vichyi vezetőket a németek a baden-württenbergi Sigmaringenbe hurcolták, ám hamarosan mindannyian bujkálásra kényszerültek.
„Az Önök ítéletére az Istené és az utókoré felel majd, ennyi elég lesz lelkiismeretem és emlékezetem számára. Franciaországra bízom magam” – mondta Pétain 1945-ben.
Pѐtain és Laval sem kerülhette el a sorsát. Az idős marsall önként tért vissza Franciaországba, Lavalt pedig Barcelonából vitték haza. A bíróság mindkettejüket halálra ítélte. Lavalon végrehajtották az ítéletet, Pétain büntetését azonban életfogytiglanra változtatták, amelyet 1951-ben bekövetkezett haláláig Yeu szigetén töltött le.
Pierre Laval miniszterelnök Pétain perében tanúskodik 1945-ben
Az idős marsall élete utolsó hat évét egy volt ezredesének köszönhette. Az ezredest, aki az Ideiglenes Kormány elnökeként kegyelmet adott egykori parancsnokának, Charles de Gaulle-nak hívták.
Pétain az életét egykori beosztottjának, Charles de Gaulle-nak köszönhette
Tudta-e, hogy...?
• Az V. Köztársaság első szocialista elnöke, Francois Mitterand a Vichy-rendszer első éveiben Pétain marsall jobb keze, Grabriel Jeantet bizalmasa volt.
• A franciák a fegyverszüneti egyezményt 1940. június 22-én a Compiégne melletti erdőben írták alá ugyanúgy, mint a németek az első világháború után.
• Charles De Gaulle 1934-ben visszautasította, hogy megírjon egy könyvet parancsnoka, Pétain marsall helyett.
• 1940-ben közel 2 millió francia katona esett német hadifogságba, akiknek mintegy felét a német hadiiparban dolgoztatták.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/460e792abeb8e64d7cac3861fb344f11.jpg)
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás](/ih0Ax/label/.cut-640x400/809.jpg)
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap