Közel hatvan éve mérgezi Kína és India kapcsolatát a „himalájai Pearl Harbor”
2020. június 17. 16:42 Múlt-kor
Korábban
Szerteágazó okok
Az indiai elitek jóval kritikusabb szemlélettel viszonyultak a háborúhoz: Nehru önzetlen el nem köteleződési politikáját (amely a hidegháborús szuperhatalmak versengésére adott válaszként indult), illetve Kínával kapcsolatos naiv, a valóságtól elrugaszkodott hozzáállását tekintették a vereség okának.
Felelősnek tartották továbbá Nehru védelmi miniszterét és protezsáltját, Krisna Menont, legfőképpen India véderőinek borzasztó állapotáért és a katonai vezetés helytelen, különc kezeléséért.
Maga Nehru azt a magyarázatot adta az agresszióra, hogy Kína nem tűrte India egyre növekvő nemzetközi presztízsét, és azt sem, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának élére állt.
Nem lehetett figyelmen kívül hagyni azonban a Kínát rendkívüli mértékben irritáló tibeti kérdést sem, különösen nem az India vendégeként száműzetésben élő dalai láma által kiadott Kína-ellenes propagandát.
Mindemellett Kína egyszerűen kinyilvánította fennhatóságát olyan határvonalak felett, amelyek formálisan sosem kerültek meghatározásra, mert megtehette. A bizonytalan határvonalak leginkább India gyarmati múltja nehéz örökségének részei – a britek által egykor kijelölt határokat a térségben terjeszkedő Kína nem érezte magára nézve kötelezőnek.
Közel 60 év elteltével az 1962-es konfliktusra való visszautalások különböző okokból mind Kína, mind India részéről tele vannak kollektív emlékezetkiesésekkel. Indiában a háború máig traumatikus pillanat, a felszabadulás utáni történelem szégyenfoltja, amellyel az ország máig nem birkózott meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap