Kristályéjszaka: egy pogrom anatómiája
2018. november 7. 10:07 Múlt-kor
Miközben az iroda ajtaja felé tartott, Herschel szinte felrobbant a benne zubogó adrenalintól. „Most elkapom ezeket a nyomorultakat!” – üvöltötte, és berontott az ajtón. Az íróasztal mögött egy jólfésült fiatalember meghökkenve felpillantott. Herschel előhúzta fegyverét és hezitálás nélkül tüzelt.
Korábban
1938. november 7-én a 17 éves Herschel Grynszpan lelőtte a párizsi német nagykövetségen dolgozó Ernst vom Rath követségi tanácsost. A magából kivetkőzött fiatalember ily módon tiltakozott a náci Németországban élő 12 ezer zsidó származású lengyel állampolgár Lengyelországba történt erőszakos kitoloncolása ellen. A haslövést kapott Rath két nappal az incidenst követően belehalt a sérüléseibe. A sors iróniája, hogy a fiatal követségi alkalmazott egyáltalán nem volt antiszemita.
Válaszul Grynszpan ámokfutására, Joseph Goebbels náci propaganda miniszter, Reinhard Heydrich helyettes SS főnökkel karöltve, „szabadjára engedte a fenevadat”. A zsidóellenes pogromok futótűzként sepertek végig a Hitler uralta Németországon. A kalapácsokkal felfegyverzett náci aktivisták zsinagógákat, zsidó tulajdonban lévő házakat és boltokat rohamoztak meg. A dühöngő vandáloknak sokezer ablak és kirakatüveg esett áldozatul. Az incidens az utcán heverő tengernyi, csillogó üvegdarab után a kristályéjszaka nevet kapta.
A rendőrség szigorú parancsot kapott: csak abban az esetben avatkozhatott be, ha a rohamosztagosok árja vagy külföldi tulajdonban lévő ingatlanokat támadtak volna meg. Heydrich a rendőröknek azt is parancsba adta, hogy tartóztassanak le minél több zsidó származású német férfit, és az összefogdosott egyéneket koncentrációs táborokba deportálják. A tűzoltók hagyták, hogy a zsidó tulajdonú ingatlanok a lángok martalékává váljanak és csak abban az esetben avatkoztak be, ha a tűz átterjedésétől tartottak.
Az 1938. november 9-én és 10-én lezajlott pogromoknak legalább 91 zsidó származású német állampolgár esett áldozatul, illetve több mint 7000 zsidó tulajdonú bolt és közel 200 zsinagóga súlyosan károkat szenvedett. A hatóságok több mint 30 ezer zsidó férfit zártak koncentrációs táborokba. A deportáltak közül a kínzásoknak és az embertelen körülményeknek köszönhetően közel kétezren vesztették életüket. A megalázott zsidókat – Rath meggyilkolása miatt – ezen felül még egy 1 milliárd márkás kollektív büntetéssel is sújtották, amelyet a megrongálódott épületek miatt további 6 millió márka biztosítási díjjal egészítettek ki. A kristályéjszakát követően 115 ezer zsidó hagyta el a Németországot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A brit uralom emlékét is kitörölték volna az örömmámorban úszó amerikaiak 1776-ban 08:50
- Taktikus lépés vagy árulás volt Churchill támadása a francia flotta ellen? tegnap
- Bismarck jóslata bevált, vérrel és vassal döntöttek az egységes Németország jövőjéről tegnap
- Mi köze az Eiffel-toronynak és Jules Verne regényeinek a Citroënhez? tegnap
- Évezredes rejtélyeket őriznek a szkíták titokzatos sírhalmai tegnap
- Műholdfelvételek fedhetik fel Kékfogú Haraldr sírhelyét 2022.07.02.
- „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék” – az elveszett nemzedék krónikása, Ernest Hemingway 2022.07.02.
- Mindmáig az összeesküvés-elméletek és az UFO-őrület melegágya a roswelli incidens 2022.07.02.
