Mi lesz a sorsa a bécsi városháza Hitler-erkélyének?
2018. október 19. 11:00 MTI
Egy civil kezdeményezés eltávolíttatná a bécsi városháza homlokzatáról azt az erkélyt, amelyet 1938-ban építettek oda azért, hogy Adolf Hitler onnét intézhessen ünnepi beszédet a bécsiekhez Ausztria náci Németországhoz csatolása alkalmából.
Korábban
Ideiglenesen fából ácsoltak egy kör alakú toldalékot az épülethez, ezt később kővel váltották fel, hogy örökre megmaradjon az esemény emléke. A náci vezér március 15-én más helyről, a császári palota teraszáról intézett emlékezetes beszédet a bécsiekhez, bár három héttel később, április 9-én a számára ácsolt erkélyről is szólt a tömeghez. Mivel a kollektív emlékezetben inkább a március 15-i beszéd maradt meg, a városháza homlokzatához toldott erkély eredete idővel feledésbe merült, az osztrák fővárosba látogató turisták nem is sejtik, hogy egy náci relikviát is megörökítenek, amikor a városháza homlokzatát fényképezik.
A bécsieket a Memory Gap (Emlékezethézagok) nevű, többek között művészeket tömörítő civil kezdeményezés emlékeztette a minap a városházához építészetileg sem illő erkély történetére. A csoport azt követeli, hogy bontsák el a Hitler tiszteletére emelt balkont, amire szerintük jó alkalom lenne az osztrák köztársaság megalapításának közelgő 100. és az anschuss 80. évfordulója.
A civilek szerint a lebontás előtt egy utolsó alkalommal még arra lehetne használni a vitatott erkélyt, hogy a köztársaság napján mondjanak el róla „egy aktuális vagy történelmi békebeszédet megbékélési proklamációként”.
A Kurier című lap szerint a bécsi illetékeseket felkészületlenül érte a kezdeményezés, első reakcióikban a lebontás ellen foglaltak állást, de ők is helyesnek tartanák a „kontextusba helyezést”, vagyis magyarázó tábla kihelyezését.
Bárhogy is döntsenek, az erkély nemsokára ideiglenesen mindenképp szem elől tűnik, mert felújítás céljából jövőre felállványozzák a városháza főtornyát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap