Közösségi adakozásból restaurálják a Chambord-kastélyt
2026. április 15. 09:05
Harmincmillió eurós közösségi finanszírozási kampányt indított a franciaországi Chambord-kastély vezetősége a végveszélybe került I. Ferenc-szárny megmentésére. A reneszánsz épületegyüttes érintett részét a szerkezeti károsodások miatt a tervek szerint 2032-ig lezárták a látogatók elől.
Korábban
A Loire menti mocsaras területre, a Cosson folyó mellé épült 426 szobás kastély I. Ferencről elnevezett szárnyát – amely 1539 és 1545 között épült az uralkodó magánlakosztályaként a vizesárok közelében – az elmúlt évtizedekben súlyosan károsította az aszályok és áradások váltakozása. Az ingadozó talajvízszint miatt az alapozás meggyengült, a falak deformálódtak és megrepedtek.
A statikai problémák 2023-ban érték el a kritikus pontot, amikor húsz látogató alatt beszakadt a padló, bár komolyabb személyi sérülés szerencsére nem történt. Pierre Dubreuil, az intézmény főigazgatója ezt követően rendelte el a szárny lezárását, és a párizsi Notre-Dame újjáépítéséhez hasonló adománygyűjtést hirdetett, mivel az évi 1,2 millió látogatót vonzó műemlék teljes felújítására az eladósodott francia állami költségvetés nem nyújt elegendő fedezetet.
A három szakaszból álló felújítási projekt első, tizenkétmillió eurós fázisának pénzügyi fedezetét a francia állami ügynökségek támogatásai és a kastély saját bevételei már biztosítják; ebből idén megkezdődik a legkritikusabb szerkezeti elemek stabilizálása.
A második, tizenötmillió eurót igénylő szakasz a teljes belső restaurálást és az akadálymentesítést (kerekesszékes liftek beépítését) foglalja magában, míg a harmadik, tízmillió eurós fázis új oktatási útvonalak és egy modern auditórium kialakítását célozza. Az adománygyűjtés jelenleg a kitűzött cél mintegy tíz százalékánál tart, a vezetőség pedig kiemelt (75 százalékos) adókedvezményekkel ösztönzi a kisebb, akár húsz eurós felajánlásokat is.
A francia reneszánsz szimbóluma
A Chambord-kastély (Château de Chambord) a francia reneszánsz építészet legkiemelkedőbb, az UNESCO Világörökség részét képező alkotása, egyben a versailles-i kastély után az ország második leglátogatottabb műemléke. Építését I. Ferenc király, a francia reneszánszot elindító, a művészetek és a tudományok bőkezű mecénása rendelte el 1519-ben, uralkodásának negyedik évében.
Bár az uralkodó eredetileg csupán vadászkastélynak szánta a hatalmas, napjainkban is Európa legnagyobb (mintegy 5400 hektáros) fallal körülvett birtokán fekvő épületet, az Itáliából importált reneszánsz formavilág – köztük a kastély szívében található, a hagyomány szerint Leonardo da Vinci által tervezett központi kettős csigalépcső – a királyi hatalom és az új korszak szimbólumává tette.
Az I. Ferenc-szárny megmentése így nem pusztán egy épület fizikai helyreállítását, hanem az itáliai és francia építészeti hagyományokat ötvöző, 16. századi európai kulturális forradalom egyik legfontosabb lenyomatának megőrzését jelenti az utókor számára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Újraértékelik a Függetlenségi Nyilatkozatot elutasító honatya szerepét 12:41
- 11:56
- Kecskefogak oldottak meg egy évszázados vitát az ókori görög gazdálkodásról 11:37
- Ritka kutyasírok kerültek elő egy több mint ezer éves andoki településen 11:09
- 1,8 millió éves elefántfogra bukkant egy 11 éves kisfiú Angliában 10:23
- Ausztrália visszaszolgáltatott Olaszországnak egy illegálisan kivitt ókori vázát 06:53
- Már a föníciaiak előtt virágzó közösségek éltek Marokkóban tegnap
- Őskori kőkört fedeztek fel Skócia híres régészeti lelőhelyén tegnap
