Korai keresztény templom romjaira bukkantak egy halpiac alatt

(Forrás: LA Divina Cultura)

A felfedezés egy tervezett lakópark építését megelőző régészeti feltárás során történt a Veneto régióban fekvő Oderzóban, amely az ókorban Opitergium néven a térség egyik legjelentősebb római városa volt. Az ásatások során mintegy 30 négyzetméternyi, kivételes állapotban fennmaradt színes mozaikpadlót, kőfalmaradványokat, valamint egy háromhajós bazilika alapfalait tárták fel, amelyet a régészek a Kr. u. 4. század végére vagy az 5. század elejére kelteznek.

A feltárás 2025 novemberében kezdődött, miután az olasz örökségvédelmi hatóságok teljes régészeti vizsgálatot rendeltek el a város egykori falain kívül fekvő területen. A környéken korábban bizánci kori erődítmények, mozaikok és sírok is előkerültek, ezért a szakemberek már korábban is fontos régészeti lelőhelyként tartották számon a helyszínt.

A téglalap alaprajzú templomot három, kelet–nyugati tájolású hajóra osztották, amelyek közül a középső és a déli hajó mozaikpadlója szinte teljes egészében megmaradt. A padlókat akantuszlevelekkel díszített körök, borostyánmotívumok, kereszteket ábrázoló rombuszmezők, valamint egy nagyméretű, Salamon-csomóval díszített központi nyolcszög ékesíti, amelyet a kutatók szerint baldachinszerű ornamentika vesz körül.

A bazilika déli fala mellett négy sírt is feltártak, amelyek közül háromban két-két embert temettek el együtt, ami a korszakban ritkának számított, ráadásul egyik sír sem tartalmazott mellékleteket. A kutatók a csontmaradványok és az épület alapozásához használt facölöpök radiokarbonos vizsgálatától várják a templom építésének pontosabb datálását.

Az ókori Opitergium a Kr. e. 10. században venét településként jött létre, majd a Via Postumia megépítését követően Észak-Itália egyik legfontosabb római városává fejlődött, amelynek lakossága a Kr. u. 2. században elérhette az 50 ezer főt. Bár a Nyugatrómai Birodalom utolsó évszázadaiban a várost a vizigótok, a hunok és az osztrogótok többször is megtámadták, később bizánci közigazgatási és egyházi központként újjáéledt, mígnem 667-ben a longobárdok elpusztították.

A helyi hatóságok szerint a bazilika maradványait a tervezett beruházás részeként megőrzik, és olyan építészeti megoldásokon dolgoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a mozaikpadlók és a templom maradványai a jövőben is látogathatók legyenek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője