Kokalevél-maradványok segíthetik a híres inka gyermekáldozat datálását

Kép az egyik llullaillacói múmiáról (Forrás: Wikimédia Commons / grooverpedro / CC BY 2.0)

1999-ben egy Johan Reinhard és Constanza Ceruti által vezetett kutatócsoport tagjai az argentin–chilei határon magasodó, 6739 méter magas Llullaillaco vulkán csúcsánál három kivételes állapotban fennmaradt inka gyermekmúmiát fedeztek fel. Az egyiket, egy körülbelül tizennégy éves lány maradványait ráadásul rendkívül gazdag sírmelléklettel - például díszes kerámiaedényekkel, tollas fejdísszel, apró nőalakokat ábrázoló szobrokkal és különféle növényi maradványokkal - földelték el, ami máig számos kérdést vetett fel az inka temetkezési szokásokkal és gyermekáldozatokkal kapcsolatban.

A különböző növényi maradványoknak az elmúlt évtizedekben senki nem tulajdonított túl nagy jelentőséget, egy Dominika Sieczkowska-Jacyna által vezetett friss kutatás szerint azonban ezek elemzése sokkal pontosabb képet adhat a leletek koráról, mint azt korábban a kutatók feltételezték. Sieczkowska-Jacyna és munkatársai tanulmányukban három növényi mintát - egy kokalevelet, egy maniókamagot és egy kukoricát - vizsgáltak meg radiokarbonos kormeghatározás és különféle izotópvizsgálatok segítségével. A szakértők legfőbb célja egyértelmű volt: minél pontosabban szerették volna meghatározni a gyermekek hajának 2007-es radiokarbonos vizsgálata után Kr.u. 1430 és 1520 közé helyezett gyermekáldozati szertartás idejét.

A növényi minták részletes elemzése, illetve a gyarmati időszakból fennmaradt krónikák tanulmányozása során a szakértők a lehetséges időintervallumot Kr. u. 1462 és 1507 közé szűkítették, a legvalószínűbb dátumként pedig az 1499 körüli időszakot határozták meg. A gyarmati korszakból fennmaradt krónikák szerint Huayna Capac uralkodása idején az inka császár birodalma déli vidékeire, köztük a mai Argentína északnyugati részére is ellátogatott, ahol a hagyományoknak megfelelően gyermekáldozatokat mutatott be az isteneknek. Bár a történeti források alapján nem bizonyítható egyértelműen, hogy ezek az események közvetlenül kapcsolatban állnak a Llullaillaco vulkán csúcsán feltárt temetkezésekkel, a kutatók szerint az új eredmények lehetővé teszik, hogy az 1999-ben feltárt, híres gyermekmúmiákat konkrétabb történelmi időszakba lehessen helyezni.

A kutatócsoport szerint ez azért különösen fontos, mert a temetkezés történelmi kontextusba helyezése közelebb vihet annak megértéséhez is, milyen politikai vagy vallási megfontolások állhattak az állam által szervezett emberáldozatok mögött. Elképzelésük szerint a 16. század elején végrehajtott gyermekáldozatok egyszerre szolgálhatták az uralkodói hatalom megerősítését és a világrend fenntartását egy olyan időszakban, amikor az Inka Birodalom egyre nagyobb kihívásokkal nézett szembe, közvetlenül az európai hódítók megjelenése előtt.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy hasonló vizsgálatokat más inka gyermekáldozatok esetében is érdemes lenne elvégezni, az ilyen elemzések ugyanis nemcsak az egyes temetkezések pontosabb datálását segíthetik, hanem azt is feltárhatják, miként kapcsolódtak össze a vallási rítusok a politikai hatalomgyakorlással az inkák korában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe