Kisebb jégkorszak indíthatta el az Oszmán Birodalom hanyatlását

2018. május 15. 10:10 MTI

Egy friss tanulmány szerint a kis jégkorszak nemcsak a török birodalom átmeneti hanyatlását idézte elő, hanem a tizenöt éves háború 1606-os lezárásához is hozzájárult. Az időjárás-változás Európa lakosságának is kihívásokat jelentett, de a megnövekedett lélekszámú birodalomban még nagyobb krízist okozott.

Hans von Aachen: Allegória a 15 éves háború kezdetén, 1603

Korábban

A Human Ecology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az Oszmán Birodalom szívében, a földközi-tengeri térség keleti területén uralkodó szélsőségesen hideg és száraz időszakok közvetetten hozzájárultak ahhoz, hogy véget érjenek az 1593 óta tartó harcok a Magyar Királyság területén a Habsburgok és a törökök között. Az időjárás-változás a 14. századtól az úgynevezett középkori meleg periódus után az átlaghőmérséklet jelentős csökkenését hozta magával.

Az Osztrák Tudományos Akadémia Középkorkutató Intézetének tudósa, Johannes Preiser-Kapeller vezetésével a kutatócsoport történelmi és régészeti információk mellett sok új természettudományos adatot vizsgált meg, egyebek mellett az évgyűrűelemzések eredményeit vagy a Közel-Kelet cseppkőbarlangjainak úgynevezett klímaarchívumait. Ezek segítségével nagy pontossággal következtetni tudtak arra, hogy adott időszakban milyen éghajlat uralkodott az adott országokban.

Európával ellentétben, ahol a kis jégkorszak okozta ellátási válságot a boszorkányégetések elszaporodásával és a vallásháborúkkal is összefüggésbe hozzák, a változásoknak az Oszmán Birodalmat érő hatásairól eddig kevesebbet lehetett tudni – mondta el a kutatások vezetője.

Kiemelte, hogy az oszmánok azért nem tudtak profitálni Európa akkori legyengüléséből, mert más politikai tényezők mellett a klímaváltozás is sokkal erősebben érintette őket. Az, hogy 1600 körül jelentős krízist éltek meg éhínségekkel és az úgynevezett Celali-felkelésekkel az ismert tény, de hogy ezekben milyen szerepet játszott az éghajlat, arról korábban keveset lehetett tudni. Preiser-Kapeller szerint az új kutatás kevés kétséget hagy afelől, hogy szoros volt az összefüggés.

A krízist fokozta a régióban, hogy a klíma változása nyomán a megnövekedett lakosság már alig jutott táplálékhoz, és az államapparátus és a katonaság is túlméretezettnek bizonyult a megváltozott körülmények között.