Kisebb jégkorszak indíthatta el az Oszmán Birodalom hanyatlását
2018. május 15. 10:10 MTI
Egy friss tanulmány szerint a kis jégkorszak nemcsak a török birodalom átmeneti hanyatlását idézte elő, hanem a tizenöt éves háború 1606-os lezárásához is hozzájárult. Az időjárás-változás Európa lakosságának is kihívásokat jelentett, de a megnövekedett lélekszámú birodalomban még nagyobb krízist okozott.
Hans von Aachen: Allegória a 15 éves háború kezdetén, 1603
Korábban
A Human Ecology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az Oszmán Birodalom szívében, a földközi-tengeri térség keleti területén uralkodó szélsőségesen hideg és száraz időszakok közvetetten hozzájárultak ahhoz, hogy véget érjenek az 1593 óta tartó harcok a Magyar Királyság területén a Habsburgok és a törökök között. Az időjárás-változás a 14. századtól az úgynevezett középkori meleg periódus után az átlaghőmérséklet jelentős csökkenését hozta magával.
Az Osztrák Tudományos Akadémia Középkorkutató Intézetének tudósa, Johannes Preiser-Kapeller vezetésével a kutatócsoport történelmi és régészeti információk mellett sok új természettudományos adatot vizsgált meg, egyebek mellett az évgyűrűelemzések eredményeit vagy a Közel-Kelet cseppkőbarlangjainak úgynevezett klímaarchívumait. Ezek segítségével nagy pontossággal következtetni tudtak arra, hogy adott időszakban milyen éghajlat uralkodott az adott országokban.
Európával ellentétben, ahol a kis jégkorszak okozta ellátási válságot a boszorkányégetések elszaporodásával és a vallásháborúkkal is összefüggésbe hozzák, a változásoknak az Oszmán Birodalmat érő hatásairól eddig kevesebbet lehetett tudni – mondta el a kutatások vezetője.
Kiemelte, hogy az oszmánok azért nem tudtak profitálni Európa akkori legyengüléséből, mert más politikai tényezők mellett a klímaváltozás is sokkal erősebben érintette őket. Az, hogy 1600 körül jelentős krízist éltek meg éhínségekkel és az úgynevezett Celali-felkelésekkel az ismert tény, de hogy ezekben milyen szerepet játszott az éghajlat, arról korábban keveset lehetett tudni. Preiser-Kapeller szerint az új kutatás kevés kétséget hagy afelől, hogy szoros volt az összefüggés.
A krízist fokozta a régióban, hogy a klíma változása nyomán a megnövekedett lakosság már alig jutott táplálékhoz, és az államapparátus és a katonaság is túlméretezettnek bizonyult a megváltozott körülmények között.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- „Ne hidd, hogy vak vagy bolond voltam” – Donna Rachele, az olasz diktátorné
- Az írás jelentett vigaszt a gerincbajban szenvedő Karel Čapeknek
- Bokáig ért a széttört Mussolini-szobrokból származó gipsz Rómában a Duce menesztése után
- Máig kihat a spanyol társadalomra a 20. század egyik legvéresebb polgárháborúja
- Hosszú út vezetett a kivégzett Mussolini számára az örök nyugalomig
- Hiába vásárolták meg, vissza kell adniuk a világháborúban elkobzott festményt
- Nem adta olcsón a bőrét Mussolininek Hailé Szelasszié Etiópiája
- Író, költő, deviáns, fasiszta forradalmár: ki volt Gabriele D'Annunzio?
- A fasizmusra adott válaszként született meg Cannes
- Korai keresztény templom maradványai kerültek elő Izrael északi részén 12:58
- Barátból családtaggá váltak a házi kedvencek a kisállattemetők sírkövei alapján 11:55
- A fogyatékkal élőkön próbálták ki először a holokauszt során alkalmazott módszereket a nácik 10:59
- Leégett a Kárpátaljáról Prágába átszállított 17. századi fatemplom 09:51
- Templomba járó katolikus volt az FBI leghírhedtebb szovjet „téglája” 08:55
- Batthyány-Strattmann Lászlót éjjel is felkelthették, ha beteghez kellett mennie tegnap
- Férfi volt az első boszorkány, aki „bevallotta”, hogy seprűnyélen repült tegnap
- Pulitzer József is kivette részét a New York-i Szabadság-szobor finanszírozásából tegnap
