Kilincs a túloldalon

A katalizátor: 1956

A hatalmat erre a „liberálisabb” szemléletre elsősorban az 1956-ban megélt élmény vezette, azaz a felszínre törő elemi erejű népharagtól való rettegés. Kádár rendszere ’56 kegyetlen megtorlására épült, és áthatotta a forradalom emlékétől való félelem, de a diktatórikus természete ellenére hangsúlyozottan törekedett egyfajta „kiegyezésre” és társadalmi elfogadottságra.

A rendszer felelőssége 1956 tekintetében nemcsak a megtorlásra terjedt ki, hanem arra is, ahogy megkövetelte az ezt „igazoló” ellenforradalmi tétel igenlését. Aki a Kádár-kori Magyarország törvényes keretei között kívánt élni, az a nyilvánosság előtt e minősítés tarthatatlanságát nem firtathatta, még azzal a kéréssel sem, hogy a halálra ítélt és névtelen tömegsírban nyugvó szeretteinek síremléket állíthasson.

Ugyanakkor e tétel körül rejlett a kádári hatalom akhilleuszi sarokpontja is. ’56 a rendszerrel való szembenállás szimbólumává vált. Emlékének felidézése az 1980-as évek eleji szamizdat kiadványok köré szerveződő kör fő témakörét jelentette. A népi mozgalom hagyományait felkaroló írók szilenciumot, lapbetiltást, szerkesztők menesztését hozó legélesebb konfrontációi is ’56 megidézéséhez kapcsolódtak. Nem véletlen, hogy az ellenforradalmi jelző megkérdőjelezése a rendszerváltozás eseményeiben katalizátorszerepet játszott. „Itt dől el, összetörjük-e magunkat saját korlátainkon, vagy mi törjük össze korlátainkat” – fogalmazott e minősítéssel kapcsolatban Pozsgay Imre az 1988. május 20–22-i országos pártértekezleten.

Ahhoz ugyanis, hogy a párt a szélesebb társadalmi alapra épülő reformpolitikában kezdeményező tudjon maradni, elsőként felül kellett bírálnia a csak hatalmi helyzetből fenntartható ellenforradalmi tételét. Az ellenzéki filozófus, Kis János ezt így fogalmazta meg a rendőri erőszakkal szétvert 1988. június 16-i tüntetésen: „Az MSZMP vezetői (…) valamiféle szocialista pluralizmusról beszélnek. Bármit jelentenek is ezek a szavak, mindenkinek tudnia kell, nem lehetséges valódi politikai nyitás és kiengesztelődés, amíg a kompromisszum útját temetetlen holtak torlaszolják el.”

1. A kádári konszolidáció
2. A katalizátor: 1956
3. Tiltott tevékenység: csoportosulás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban