Ki volt valójában Toldi Miklós?
2015. szeptember 16. 12:02
Korábban
A hazatérés
A pápai szolgálatba fogadott csapat előbb sienai területeken portyázott, majd a pápai területeket pusztító német zsoldosok ellen fordult, azonban olyan dúlást végeztek, hogy végül a bíboros megvált szolgálataiktól és ellenük zsoldjába fogadta a korábbi ellenfelet, a német zsoldosokat. A történetnek ez a fordulata nem szokatlan a szövevényes 14. századi itáliai politikában. Mindenesetre a fehér csapat 1365. július 22-én döntő vereséget szenvedett a németektől és vezérei többsége – köztük Toldi – fogságba esett. Toldi 1366-ban már ismét Magyarországon volt és — nyilván haditetteinek köszönhetően — a királyi udvarba került mint lovag, s még ebben az évben megkapta a gömöri ispáni címet, amelyet 1371-ig viselt. 1372–1373-ban zalai ispán, majd 1382 és 1385 között szabolcsi ispán volt.
Az, hogy Toldi magasabb országos méltóságba nem jutott, talán annak volt a következménye, hogy nem politikai érzéke és képességei, inkább katonai érdemei és tettei vívták ki az uralkodó elismerését. Egy 1388. évi levélből azonban kitűnik, hogy milyen presztízzsel bírt a királyi udvarban, ugyanis az oklevél szerint 10 000 forint értékű kezességet vállalt Ilsvai Lestákért egy valószínűleg 1387-ben kötött szerződés szerint, amelyben kezestársai olyan gazdag családok tagjai voltak, mint a Perényi, a Rozgonyi és a Lévai.
Toldi Miklós 1387-ben Zsigmond királytól adományként megkapta a Szatmár vármegyében fekvő Daróc birtokot az ott található vámmal, ezeket 1390 körül elcserélte a Bihar vármegyében található Bátor helységért. Ez az utolsó adat, amelyet Toldi Miklós életéről tudunk.
Ami Arany költeményében szerepel és a valóságban is igazolható, az az, hogy Toldi Miklósnak valóban volt egy György nevű testvére (azt nem tudjuk, hogy a bátyja-e vagy az öccse), aki 1377 és 1382 között bihari ispáni címet viselt. A Toldi-trilógia második és harmadik részének (Toldi szerelme, Toldi estéje) részletei, legalábbis a királyi udvarban való jelenléte megerősíthető a források alapján. Az is megfelel a valóságnak, hogy Nagyfalu a Toldi család kezében volt, a trilógia első részében szereplő többi részlet azonban – testvérével való konfliktusa, harca a farkasokkal, cseh vitézzel való párbaj stb. – a történeti források alapján nem igazolható, bár a cseh vitézzel való párbaja egy udvari lovagi tornán nem zárható ki.
Kurecskó Mihály teljes cikkét keresse a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Sziklarajzok tárják fel a szibériai sámánok rituális portáljait 19:13
- Új funkciót kapnak a Ruhr-vidék templomai 16:57
- Őskori emberi DNS-t találtak európai barlangok falain 15:43
- Előkerült egy hirosimai túlélő eddig ismeretlen visszaemlékezése 13:43
- Mesterséges intelligenciával rekonstruálják az ókori kínai bambusztekercseket 11:55
- Árverésre kerül I. Erzsébet újra azonosított borostyán portréja 09:18
- 3D-ben rekonstruáltak egy ókori római víztározót Spanyolországban 08:04
- Újra látogatható Habsburg Miksa egykori trieszti kocsiútja 06:35
