Kegyetlenül megkínozták az 1972-es müncheni vérengzés áldozatait

A kínzások következtében törött csontokat találtak a meggyilkolt izraeli sportolók testében, és egyiküket, a támadás kezdetén ellenük harcba szálló Joszef Romano súlyemelőt - megölése előtt vagy után - kilenc megkötözött izraeli sportoló szeme láttára kasztrálta is a nyolc támadó, akik a Palesztin Felszabadítási Szervezet egyik szárnyához tartoztak - közölték az özvegyek az amerikai lappal. A német hatóságok húsz évig tagadták, hogy léteznének olyan dokumentumok, amelyek megvilágítják a sporttörténelem egyik legvéresebb tragédiájának számító terrorakció áldozatainak sorsát, de 1992-ben végül átadták az erről készített több száz oldalnyi jegyzőkönyvet és a fényképeket a bizonyítékokat akkor már két évtizede kérő özvegyeknek.

A tizenegy túszul ejtett sportolóból ketten már az olimpiai faluban belehaltak sebesüléseikbe, a többiek a félresikerült mentési kísérletben vesztették életüket egy Münchenhez közeli repülőtéren. A történtekről értesülve és a képeket látva az áldozatok özvegyei 1992-ben úgy döntöttek, hogy soha többé nem beszélnek erről, de Ilana Romano és Ankie Spitzer - két meggyilkolt túsz özvegye - végül megtörte a hallgatást, és a dokumentumokat és a fényképeket bemutatva ismertette a történteket a The New York Timesszal. Az amerikai lap annyira rettenetesnek találta a fényképeket, hogy eltekintett közlésüktől. Az özvegyek azt is elmondták, hogy jövő év elején bemutatnak egy dokumentumfilmet, amely a családtagoknak a szeretteik méltó emlékéért folytatott harcáról szól.

"A terroristák mindvégig azt állították, hogy nem ölni, hanem társaik izraeli börtönökből való kiszabadításáért mentek Münchenbe. Azt hangoztatták, hogy csak a rosszul végződött reptéri mentési kísérlet miatt ölték meg a többi túszt, de ez nem igaz. Azért mentek, hogy fájdalmat okozzanak, ölni mentek" - nyilatkozott Ankie Spitzer, André Spitzer vívóedző özvegye. Ankie Spitzer a merénylet huszadik évfordulóján, 1992-ben egy német televízióban bemutatott interjúban csalódottságát fejezte ki, amiért semmit sem tud a férjével fogva tartása idején történtekről. Ezután egy névtelen személy nyolcvan oldalnyi rendőrségi jegyzőkönyvet küldött neki. Ezek birtokában ügyvédje útján nyomást gyakorolt a német hatóságokra, amelyek ennek hatására átadták az ügyről készített iratokat és fényképeket.

Ezután az áldozatok családtagjai beperelték a német és a bajor kormányt és München városát a biztonsági eljárások hiányosságai, valamint a mentőakció "súlyos hibái" miatt. A beadványt elutasították. A családok azóta elsősorban az áldozatokról való megemlékezésre összpontosítják erőfeszítéseiket. Idén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új elnökével, Thomas Bachhal megállapodás született egy új, állandó emlékmű megalkotásáról Münchenben. A 2016-os nyári olimpiai játékokon Rio de Janieróban főhajtást terveznek az olimpiákon elhunyt összes sportoló emlékére, de a rokonok a müncheni vérengzésről szóló külön megemlékezésért lobbiznak, arra hivatkozva, hogy szeretteik nem egyszerűen meghaltak, hanem egy terrormerénylet áldozatai voltak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett