Jegyüzérek és botok uralják a római Colosseumot

A Colosseum Régészeti Park hivatalos online felületén a 18 eurós standard belépők a megjelenésük utáni másodpercekben elfogynak. Az Olasz Engedéllyel Rendelkező Idegenvezetők Szövetsége (AGTA) által közzétett bizonyítékok és látogatói beszámolók szerint a rendszert automatizált botok terhelik túl, amelyek azonnal lefoglalják a szabad időpontokat, az online kosarak pedig a kritikus pillanatokban lefagynak. Az így megszerzett jegyek ezt követően nem hivatalos, harmadik fél által üzemeltetett platformokon jelennek meg, ahol minimális kiegészítő szolgáltatásokkal (például audio guide-dal) csomagban, jelentős felárral, 33 eurótól akár 100 euróig terjedő áron kínálják őket.

A digitális jegyüzérkedés problémája nem új keletű az olasz fővárosban. Az Olasz Versenyhatóság 2023-ban összesen 13 millió eurós bírságot szabott ki azokra a vállalatokra, amelyek szoftverek segítségével másodpercek alatt felvásárolták a teljes idősávokat. Ugyanebben az időszakban a korábbi jegyértékesítő koncessziós partnert, a CoopCulture-t is 7 millió euróra büntették az ellenőrzés hiányosságai miatt, a feladatot pedig a MidaTicket vette át. Bár a névre szóló jegyek bevezetése a 2024-es és 2025-ös időszakban átmeneti javulást hozott, és elméletileg megnehezítette a másodlagos értékesítést, a legújabb adatok szerint a visszaélések 2026 tavaszára ismét rendszerszintűvé váltak.

A római Colosseum (Flavius-amfiteátrum) látogathatóságának jelenlegi korlátozása és piaci torzulása éles ellentétben áll az épület eredeti, ókori funkciójával. A Vespasianus és Titus császárok által a Kr. u. 1. században emelt, mintegy 50-80 ezer néző befogadására alkalmas aréna a társadalmi kohézió és a tömegszórakoztatás központja volt, ahová a római polgárok az állam által finanszírozott, ingyenes belépést élveztek.

Napjainkban a világ egyik leglátogatottabb UNESCO világörökségi helyszíneként az épület fizikai megóvása (a kőzetkopás és a mikroklimatikus változások elkerülése) érdekében elengedhetetlen a látogatók számának korlátozása és az idősávos beléptetés. Azonban míg más globális műemlékeknél – mint a görögországi Akropolisz vagy a kínai nagy fal – a hasonló rendszerek sikeresen szolgálják a tömegturizmus mederben tartását és az állagmegóvást, a Colosseum esetében a rendszer technológiai sebezhetősége a feketepiac profittermelő eszközévé torzította az örökségvédelmi intézkedéseket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?