Így jött létre Budapest – a magyar főváros az ókortól napjainkig

Már a rómaiak is

Budapest történeti városmagját, hasonlóan sok más európai városhoz, a Római Birodalomnak köszönheti. A budai oldal völgyeiben futó utak már a római idők előtt is a mai Erzsébet híd térségében lévő révnél keresztezték a Dunát az Alföld irányába. Kr. e. 12-től majd négyszázötven éven át a folyó nyugati partján húzódott a legkeletibb provincia, Pannónia, és így a birodalom határa, a Limes.

A stratégiai jelentőségű átkelőhelynél, a védőfallal átellenes keleti parton épült fel Contra-Aquincum előretolt erődítménye, hogy védelmet biztosítson a Barbaricumból érkező országút irányából. A mostani Március 15. tér helye a hídfőállás mellett azért is különösen alkalmas volt a célra, mert a nagyjából a mai Nagykörút vonalában futó Duna-mellékág (középkori nevén Rákos-árok) és a főág közt kialakult sziget jól védhetővé tette.

A kelta időktől a római koron, majd a hun és avar birodalom idején át is többé-kevésbé folyamatosan lakott mai Pest térségében a honfoglaló magyarok bolgár és szláv lakosságot találtak, majd a megszilárduló Magyar Királyság idején fokozatosan az ide vándorló németek kerültek többségbe. A továbbra is fontos közlekedési csomópont a XI. századtól már jelentős kereskedelmi település volt.

Középkor Pesten

A kora középkori kisváros a révátkelő keleti hídfője, az egykori erőd körül alakult ki félkör alakban. Első városfala a mai Városház utca – Ferenciek tere – Cukor utca nyomvonalán haladt, északon a Szervita tér magasságában futott ki a Dunához. A tatárjáráskor azonban nem tudta megvédeni Pestet, így 1241 után nem is építették újjá.

A feléledő, majd gyors fejlődésnek induló várost új, a régivel koncentrikus, de nagyobb területet védő új fallal kerítették körbe a középkor végére. Legfontosabb kapui a Váci kapu (a mai Vörösmarty térnél), a Hatvani rondella (a mostani Astoriánál) és a Kecskeméti kapu (a Kálvin térnél) voltak, a mai Marriott szállónál és a Fővám térnél bástyákban végződve ért ki a Duna-partra. A mai Kiskörút vonalában, a fal külső oldalán futott a Pestet kelet felől elkerülő országút.

Az újkorban egyre gyorsabban terjeszkedő város túlnőtte a katonai jelentőségét elveszítő falat, feltöltött árka helyére épült a Kiskörút páratlan oldali házsora, hátával a falra tapadva. A Múzeum körút 33. belső udvarán máig látható a fal egy nagyobb maradványa, csakúgy, mint a Bástya utca és Veres Pálné utca sarkán lévő foghíj tűzfalán –, a fejlődés útjában álló kapuit és bástyáit lebontották.

1. Már a rómaiak is
2. Buda az egyesítés előtt
3. Modern hatások a két világháború között

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe