Igen rejtélyes, spirális elrendezésű ősi csontvázakra bukkantak Mexikóvárosban

Néhány nappal ezelőtt egy 2400 éves temetkezési helyszínt fedeztek fel mexikói régészek egy leletmentő ásatás során a Mexikóváros déli részén található Pápai Egyetem campusán, jelentette be a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH). A kutatók elmondása szerint a sír a legkülönösebb és leglátványosabb felfedezésnek számít, mióta 2006-ban elkezdték Tlalpan ősi települését feltárni a gigantikus metropolisz alatt. Mindezidáig a preklasszikus időszakból (Kr. e. 2000 – Kr. u. 200) sohasem került elő – a régiót tekintve – olyan sír, amelyben ilyen létszámban temetkeztek, állítják az INAH szakemberei.

Az ásatásról készült videofelvétel azt is rögzítette, hogy a régészek miként bukkantak rá az emberi csontokra. A maradványokat egy két méter átmérőjű körön belül rendezték el, számos sírmellékletet, úgy mint faragott köveket, kerámiákat és egyéb tálakat találtak mellettük. A tíz elhunyt között férfiak és nők is helyet kaptak, többségük fiatal, sőt van köztük egy csecsemő korú, valamint egy mindössze néhány éves kisgyermek is.

A szakértők még nem határozták meg a sír lakói elhalálozásának okát, valamint hogy mi köti össze őket, ám számos testmódosításra utaló jeleket fedeztek fel: két esetben szándékos koponyaalakítás, néhány elhunytnál pedig fogcsonkítást lehetett észrevenni. Ezen gyakorlatok – mint például kisgyermekek koponyájának ruhadarabok általi körbetekeréssel történő deformálása, valamint a fogak reszelése különböző formákra – széles körben elterjedtek voltak a közép-amerikai kultúrákban.

A régészek úgy vélik, a szokatlan temetkezési elrendezés talán egy ősi rituálé része lehetett. A fiatalok különböző életkorai az élet különböző életszakaszait szimbolizálhatják, nyilatkozta Jimena Rivera, az ásatás vezetője a helyi televíziónak.

Tlalpan a legkorábbi települések közé tartozott, amelyeket megalapítottak a Mexikói-medencében. Közel a Xochimilco ősi tavához a városnak bőséges édesvíz állt a rendelkezésére, továbbá a környék erdei megfelelő faanyagot szolgáltattak az építkezésekhez, valamint a termékeny talaj is kedvező volt a mezőgazdaság számára. A település a kor egyik legfontosabb városi csomópontjának számító, egyébként piramisairól is híres Cuicuilcótól keletre feküdt. E két település időben megelőzte az ókori világ egyik legnagyobb városának számító Teotihuacant, amely virágzásának csúcsát néhány évszázaddal később, a klasszikus időszak alatt (Kr. u. 200-1000) érte el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?