Hőskultusz a 20. században: Zrínyi Miklós emlékének ápolása

Zrínyi Miklós

Gorzás Benjámin: Zrínyi Miklós, „vezérlő eszményképünk” – A Magyar Távirati Iroda közlése a Horthy-kori Zrínyi-kultusz jellegzetes aspektusairól című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 25. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

A 20. századi Zrínyi-kultusz ápolásában a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja játszotta a legnagyobb szerepet. A Csoport tevékenységét vitéz Rózsás József alapozta meg 1937-ben A magyar katonaeszmény szolgálata című írásával. A csoport munkássága kiterjedt többek közt kulturális rendezvények szervezésére, hagyományőrzésre, valamint célul fogalmazták meg a magyar kultúra terjesztését hazai és nemzetközi szinten – ennek érdekében pedig propagandisztikus jellegű hírlapokat, folyóiratokat, illetve irodalmi munkákat is kiadtak.

A 20. századi Zrínyi-kultusz ápolásában a Vitézi Rend, azon belül is az úgynevezett Zrínyi Csoport játszotta a legnagyobb szerepet. Előbbi egyéb teendői mellett a magyar hagyományok és kultúra megőrzésére, terjesztésére, a nemzeti identitás erősítésére vállalkozott. Ennek az elvnek a következetes, gyakorlati megvalósítását jelentette a rendben belül a Zrínyi Csoport tevékenysége, amelyet vitéz Rózsás József (1894–1971) alapozott meg 1937-ben A magyar katonaeszmény szolgálata című írásával. A csoport munkássága kiterjedt többek közt kulturális rendezvények szervezésére, hagyományőrzésre, valamint célul fogalmazták meg a magyar kultúra terjesztését hazai és nemzetközi szinten – ennek érdekében pedig propagandisztikus jellegű hírlapokat, folyóiratokat, illetve irodalmi munkákat is kiadtak. A Vitézi Rend számos alkalommal tanúsította, hogy jelentős feladatának tartja a magyar nemzeti ideológia megerősítését; a legjobb példa erre a költő, politikus és hadvezér Zrínyi Miklós (1620–1664) kultuszának tudatos megteremtése.

Az 1937 és 1944 közötti időszak – amely magában foglalja a Csoport tevékenységét – a Zrínyi-kultusz két aspektusára világít rá: a Zrínyi-narratívában maga a kultusz politikai célú, és ebben a néhai hadvezér katonakultusza, katonaeszménye a meghatározó. A „katonaeszmény” kifejezés betudható terminus technikusnak is, mert ennek a fogalomnak ebben az időszakban önálló jelentéstartalma volt: definícióként magyarázták és visszatérő jelleggel használták szinte minden forrásban. E kultusz általános jellemzője Zrínyi Miklós aránytalan, minden racionális, objektív szempontot mellőző kultusza – ez legerőteljesebben a Zrínyi Csoport működése során mutatkozott meg.

A Horthy-korszak Zrínyi-képe alapjaiban más fényben tüntette fel a hadvezért, mint ahogyan az előző évszázad irodalma tette, mivel itt elsősorban ténylegesen a hadvezér szerepkörét, eszmeiségét látjuk kihangsúlyozni a narratívateremtésben, párhuzamot vonva a Ludovika által propagált magyar eszményi katonaideállal („eszményi honvédtiszt”). Ennek elgondolása valamilyen szinten köthető a korszak eleji klebelsbergi „kultúrfölény” elvéhez is, amiben kulcsszerep jutott a „neonacionalizmus” fogalom keretében a nemzeti öntudat erősítésére. Az 1930-as és 1940-es években így érthető módon Zrínyi Miklós katonaeszménye, kultusza kapott hangsúlyt. Az elérendő cél a tényleges, direkt módon kialakított Zrínyi-kultusz gyakorlati megvalósulásán volt. Ünnepek, megemlékezések, katonai avatások fémjelzik az 1930-as és 1940-es évek Zrínyi-tudatát. Nem mellesleg ez a magyar történelem szempontjából is kifejezetten mozgalmas időszak, a Horthy Miklós nevével fémjelzett időszak nacionalizmusa termékeny táptalajt biztosított a magyar történelem bizonyos személyei identitásképző szerepének hangsúlyozására – Zrínyi Miklós erre tökéletesen alkalmasnak bizonyult. Költői tevékenysége jelentősen hatott a korabeli irodalomra, hadvezéri jelleme és hadtudományi munkái pedig a társadalom széles köreinek mintájául szolgálhatott, teret engedve az úgynevezett hőskultusznak. A háborús élethelyzet közeledte ezt követően pedig megkövetelte a magyar történelem nagy hadászati alakjainak felemlegetését, amit nem is lehetett volna jobban hangsúlyozni Zrínyi nevénél. A közeledő háborús eredmények kapcsán, a revíziós sikerekben ott szerepelt Zrínyi Miklós neve, karaktere, aki szinte a túlvilágról igyekezett harcolni az ellenséggel szemben. Ebbe a narratívába illik bele a most bemutatott forráscsoport.

Gorzás Benjámin: Zrínyi Miklós, „vezérlő eszményképünk” – A Magyar Távirati Iroda közlése a Horthy-kori Zrínyi-kultusz jellegzetes aspektusairól című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 25. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?