Hogyan teremtettek a vizigótok Róma kifosztásából politikai örökséget?

Illusztráció

A vizigót kincs születése

Kr. u. 410-ben I. Alarik vizigót hadvezér serege betört az Örök Városba, és „vérrel és tűzzel” leigázta azt. Paulus Orosius így írt erről: „Ó, micsoda nagy gonoszság! A világ el fog pusztulni, de bennünk nincs vége a bűnnek! A Római Birodalom illusztris feje tűzben égett el. Szent templomok dőltek le, égtek és égtek hamuvá: és mi mégis mohók és kapzsik maradtunk!” Ez volt az a pillanat, amikor megszületett a vizigót kincs eszméje – nemcsak a zsákmány formájában, hanem mint a hatalomgyakorlás módjának új koncepciója.

Az ifjú hercegnő, Galla Placidia, II. Theodosius császár lánya és Honorius császár féltestvére, a római Ostiense városrészben esett fogságba. A gótok, mint trófeát, magukkal vitték.

414. januárjában Ataulf király feleségül vette Narbonne-ban (egyes források szerint Fórum Livii-nél). Ez a házasság már a vizigót kincs új értelmét vetítette előre: a gót és a római hatalom szimbolikus egyesülését.

A vizigót kincs valódi arca

A zsákmány messze nem csak aranyból és ezüstből állt. Zoszimosz „Historia Nova” című művében feljegyezte: „A gótok 5000 font aranyat, 3000 font ezüstöt, 4000 selyemruhát, 3000 bíborral festett bőrt és 3000 font borsot vittek el.”

A vizigót kincs tehát egyszerre volt gazdagsági, politikai és kulturális találkozás: egy korszak határköve, amelyen túl a Római Birodalom már nem volt ugyanaz. A vizigót koncepció szerint nem lerombolták volna Rómát és az általa uralt Birodalmat, hanem átvették volna az irányítását. Ez a terv volt a vizigót kincs politikai komponense.

A házasság politikai kísérlet volt a nyugatrómai és gót erők egyesítésére. Luis Agustín García Moreno történész szerint Ataulf „Galla Placidiától születendő gyermekében látta azt az embert, aki a Nyugati Katonai Hierarchia csúcsára emelkedhet”.

Ám a terv rövid életű volt. 415 nyarán Ataulf Barcelonában egy áruló merénylete során életét vesztette. Utóda, Sigeric, csupán hét napig uralkodott.

A birodalom végnapjai

Galla Placidia végül visszatért Rómába, majd 421-ben feleségül ment Constantius császárhoz. Fia, III. Valentinianus, a Nyugatrómai Birodalom utolsó jelentős uralkodója lett. Galla Placidia maga is régensként kormányzott, de ekkorra a vizigót szövetség már csupán a múlt volt: egy korszak emléke, amikor a római hatalom és a gót erő még egymás tükrében kereste a jövőt.

A vizigót kincs nem pusztán a hódítás emléke maradt, hanem egy új Európa születésének jelképe is. Nem csak Róma aranyát vitték el a gótok, hanem eszméit, politikai szervező erejét is, melyek tovább éltek a gót királyságokban és végül a középkori Európa alapjait rakták le.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?