Hitler elleni merényletektől az ismeretlen Saroltig – ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei

Ha lemaradtak volna az elmúlt hét legérdekesebb írásairól, most bepótolhatják. A Múlt-kor elhozta Önöknek Kádár János és az ő Piroskájának titkolt szerelmét, elmerültünk Mussolini felesége, donna Rachele különleges életében, végigvettük a Hitler elleni komolyabb merényletek sorát, és megpróbáltuk megfejteni, ki volt valójában Szent István király édesanyja, Sarolt?

Géza méltó társa, első szent királyunk anyja

Querfurti Brúnó Géza fejedelem feleségéről, Saroltról mint uralkodó egyéniségről emlékezett meg, az ő történetéből egy hús-vér nő képe bontakozik ki. A sokszor felidézett, emblematikus sorok szerint a fejedelemasszony kemény kézzel irányította az országot, férjének méltó társa volt, s bár az ő idejében kezdett elterjedni a keresztény hit, az bizony pogány elemekkel keveredett. Ráadásul a szerző szerint valójában ő, és nem férje irányította az országot.

Merseburgi Thietmar pedig a mértéktelenül ivó, férfi módra lovagló, haragjában embert ölő, őrjöngő lelkületű nő képét festi elénk, aki bizony jobban tenné, ha inkább orsót forgatna. A leírások kései, ezredforduló környéki adatai okán felmerült, hogy esetleg ezek a leírások Adelhaidhoz, Géza másik feleségéhez köthetőek, tartalmuk azonban szöges ellentétben áll a lengyel hagyományok szent életű, a magyarokat megtérítő fejedelemasszonyéval, így aligha kétséges, hogy a cseppet sem hízelgő sorok Saroltot jellemzik. De ki volt valójában az első magyar szent király édesanyja? A választ itt találja.

Hitler elleni merényletek

Az 1944. júliusi von Stauffenberg-féle Führer elleni merénylet széles körben ismert, az azonban kevéssé köztudott, hogy a Harmadik Birodalom vezérének élete jóval többet volt közvetlen veszélyben. Egy német szakértő szerint legalább 42 alkalommal kíséreltek meg merényletet elkövetni Hitler ellen. Az első komolyabb akcióra 1929-ben került sor, amikor egy, a Führertől lélekben eltávolodott SS-tag helyezett bombát a szónoki emelvény alá. Hitler, mielőtt beszélni kezdett volna, kiment a WC-be, ahol szerencséjére véletlenül rázáródott az ajtó, bennragadt, s „lekéste” a robbanást.

Később próbálták őt eltenni láb alól méreganyaggal, borosüvegbe rejtett, időzített pokolgéppel, de olyan is megesett, hogy egyszerűen rálőttek. Azonban az összes, ellene irányuló merénylet sikertelennek bizonyult, vagy az időjárás, vagy egy csütörtököt mondott robbanószerkezet vagy azon egyszerű tény mentette meg az életét, hogy egyszer véletlenül ő vezette autóját, és a hátul elfoglaló sofőrét érte a célzott golyó.

„Ne hidd, hogy vak vagy bolond voltam”

Ha a két háború közötti Olaszországban valaki kimondta ezt a nevet, donna Rachele, nemigen akadt, aki ne tudta volna, kit is illet ez a tiszteletet parancsoló elnevezés. Az öt gyermeket felnevelő egyszerű asszony soha nem vágyott többre, mint szerető férjre és családra. Ha lehetett, kerülte a feltűnést, a nagyszabású, hangos rendezvényeket.

Inkább a családi ünnepeket, a kirándulásokat, a vidéken együtt töltött nyugodt piknikezéseket érezte a magáénak, mint a nagyváros forgatagát és a számára is egyre gyorsabbá váló világot. Férje, Benito Mussolini politikai csillaga azonban látványosan és megállíthatatlanul emelkedett, így az effajta kellemetlenségeket egyre kevésbé lehetett elkerülni. De vajon hogyan viselkedett donna Rachele, amikor találkozott férje szeretőjével? Mi lett vele Mussolini halálát követően? Az olasz diktátorné kalandos életének részleteiért lépjen ide.

Kádár János és az ő Piroskája

Az elvtársai által csak Pirinek becézett Döme Piroska a legálisan működő szociáldemokrata párt VI. kerületi nőszervezetének lett a titkára, és e funkció fedésében a kerületi kommunista sejt összekötőjeként is tevékenykedett. Így ismerkedett meg az 1930-as évek legvégén Csermanek Jánossal. Az egyik mozgalmi nevét később vezetéknevének felvevő Kádár az elmondások és a fennmaradt fényképek tanúsága szerint vonzó, jó kedélyű és (már akkor is) hamiskásan mosolygó, ugyanakkor távolságot is tartó férfi volt.

A nőszervezeti titkár és az akkor a meglehetően kis létszámú budapesti kommunisták ifjúsági vezetője közötti munkakapcsolatba hamarosan érzelmi motívumok vegyültek. A korábbi sejtések és sejtetések, valamint Kádár halála után Döme Piroska sem titkolódzott tovább. Hozzájárult ahhoz, hogy a Kádár halála előtt rögzített és az „utódoknak címzett” interjúval a nyilvánosság is megismerkedhessen. Vallomása, miszerint egykoron bizony „szerelem szövődött” közöttük, 1990 tavaszán, a Képes 7 című hetilapban jelent meg. De vajon mi lett e szerelem sorsa, és Kádár miként kötött ki végül Tamáska Mária mellett?