Hétemeletes társasház alá temetik a máltai római kori katakombákat

A Qawra településen, a Salina Park közelében található Triq il-Fugass utcában elrendelt megelőző régészeti feltárások során bukkantak rá a szakemberek az ókori katakombákra és a kőfejtő maradványaira. Mark Agius gozói ingatlanfejlesztő projektje idén márciusban kapta meg az SCH végleges engedélyét, miután 2025 szeptemberében a tervezetet már elfogadták. A hivatalos tervek szerint a római kori leletegyüttes eredeti helyén, a földszinti üzlethelyiség és a negyven garázst magában foglaló alagsor között elzárva "konzerválódik".

Az SCH szóvivője a sajtónak azzal indokolta a döntést, hogy a leletek társasház alá integrálása garantálja azok védelmét az időjárás viszontagságaival és a jövőbeni felszíni bolygatásokkal szemben. A védelmi protokoll részként egy kétméteres, beavatkozásmentes pufferezónát jelöltek ki, ahol tilos a kőzetvágás és az invazív ásatás. A modern épületet úgynevezett geotextíliával, speciális betonalapozással és előzetesen jóváhagyott, minimális alapterületű tartóoszlopokkal emelik a régészeti rétegek fölé.

A hivatal szerint ez bevett nemzetközi stratégia azokon a sűrűn beépített városi területeken, ahol a leletek szabadtéri bemutatása nem kivitelezhető. A maradványok magántulajdonban maradnak, látogatóközpontot nem terveznek, csupán a hatóság ellenőrei kapnak állandó bejárást a tudományos monitorozáshoz.

Veszélyben Málta római öröksége

A máltai szigetvilág a Kr. e. 3. század végétől a Római Birodalom, majd később a Bizánci Birodalom szerves részét képezte. A Qawrához hasonló partvidéki területeken feltárt ókeresztény és késő római kori katakombarendszerek, valamint az építkezésekhez használt kőfejtők a sziget korai urbanizációjának és vallási átalakulásának legfontosabb fizikai bizonyítékai. Málta a Földközi-tenger egyik legsűrűbben lakott állama, ahol az elmúlt évtizedek agresszív ingatlanfejlesztési hulláma folyamatos nyomás alatt tartja a régészeti örökséget.

Patrick Calleja, a Din l-Art Ħelwa máltai örökségvédelmi civil szervezet elnöke éles kritikával illette a hatósági gyakorlatot. Hangsúlyozta, hogy az ókori emléket valójában nem a természeti elemek, hanem az "oda nem illő fejlesztés" fenyegeti. A szervezet álláspontja szerint az állam kibújik a kulturális örökségvédelmi törvény és az alkotmány által előírt kötelességei alól, amikor a történelmi helyszín kezelését egy profitorientált magánfejlesztőre bízza. „Egy hétemeletes beton sírkő alá temetett katakomba elveszíti minden érdemi kontextusát” – fogalmazott Calleja, rávilágítva a "nincs szem előtt, nincs a köztudatban" típusú örökségvédelem tarthatatlanságára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait