Hét történelmi rejtély, amelyre máig nincs magyarázat
2020. augusztus 4. 18:14 Múlt-kor
Korábban
Miről szól a Voynich-kézirat?
E rejtélyes középkori dokumentum elöregedett pergamenlapjain értelmezhetetlen írásjelek sorakoznak, amelyek jelentését még senkinek sem sikerült megfejtenie. A napjainkban az Egyesült Államokban, a Connecticut államban található Yale Egyetem által őrzött kézirat emellett élénk illusztrációkat tartalmaz, ezek azonban nem adnak választ arra, ki készítette a dokumentumot és miért – illetve, hogy mi célból tette olvashatatlanná.
A pergament, amelyből a Voynich-kézirat készült, a 15. századra datálták a szakértők, maga a dokumentum keletkezését pedig a 15. század végére, vagy a 16. századra teszik. Az illusztrációk alapján orvosi és tudományos témákról értekezik, főként gyógynövényekről és különféle felhasználási módjaikról. Van benne emellett egy rész, amely vélhetően csillagászati és asztrológiai fejtegetéseket tartalmaz, illetve egy másik, amely – talán – recepteket.
A képek egy része mindazonáltal meglehetősen nehezen értelmezhető: az egyiken például meztelen nőalakok ülnek vízben vagy valamilyen egyéb folyadékban, körülöttük pedig valamiféle csőrendszer látható. Vajon ez valamiféle gyógymódot jelképez, vagy csupán egy allegorikus kép?
Az illusztrációk alapján lehetséges, hogy maga a szöveg is a természeti, illetve kozmikus erők felhasználásáról szól, akár mágikus vagy alkímiai folyamatok által is – ekkoriban az ilyen gondolatok nagy népszerűségnek örvendtek Európában, azonban a kísérleteket jellemzően titokban végezték.
Talán ebben rejlik a Voynich-kézirat lényege: írója a titkosírással kívánta megőrizni titkait, nem csupán azért, hogy mások ne használhassák fel tudását, de azért is, hogy az egyház vagy a világi hatóságok ne vádolhassák semmilyen tiltott tevékenységgel.
A kézirat bizonyíthatóan járt az alkímia és az asztrológia megszállottja, II. Rudolf német-római császár (Rudolf magyar király) udvarában, a császár talán éppen John Dee-től, a kor egyik legnagyobb asztrológusától szerezte.
Akárhonnan is származik azonban, tény, hogy korunk legjobb kódfejtői, de egyelőre még a mesterséges intelligencia sem tudta megfejteni a kézirat szövegét. A legvalószínűbb eset az, hogy egy bizonyos nyelven íródott, amelyhez új, egyedi ábécét talált ki a szerző, illetve vélhetően egyéb nehezítéseket is elhelyezett a szövegben. Csak reménykedhetünk, hogy egyszer sikerül áttörést elérni a pergamenlapok titkát illetően.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Megújult és bővült az OSZK Jeles napok című online felülete 11:20
- Végigharcolta a 19. századi Európa csatatereit Tüköry Lajos 09:50
- Calaisnál várták a németek a szövetségesek partraszállását 09:05
- Számos kulturális intézmény és híd épült Budapest első polgármesterének működése alatt tegnap
- Jodie Fosternek szeretett volna imponálni tettével Ronald Reagan merénylője tegnap
- Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort tegnap
- Belső utazásra indulhatunk a PIM KertLabor fesztivál programjain keresztül tegnap
- Régi fényében várja a látogatókat a felújított geszti Tisza-kastély tegnap