Harran régészeti lelete: 900 éves kerámiatál bukkant elő

2025. augusztus 9.-Múlt-kor

A délkelet-törökországi Harranban egy 900 éves, lusterware technikával készült kerámiatálat tártak fel. Az arab kalligráfiával díszített edény az iszlám középkori kerámiaművesség kiemelkedő példája, és a térségben eddig az egyetlen teljesen épen fennmaradt darab.

Illusztráció

Különleges lelet a romok között

A délkelet-törökországi Harran régészeti lelőhelyén egy 900 éves, szertartási célokat szolgáló kerámiatálat fedeztek fel. Az edényt háromszori égetéssel készítették, így egy különleges, többszínű, fémes fényű mázat kaptak. Ez a technika lusterware néven ismert, és különös csillogást ad a felületnek.

A most előkerült tál az első teljes példánya ennek a műfajnak, amelyet Harranban találtak. Az iszlám középkori kerámiaművesség magas szintjét mutatja, és egyedülálló a térségben.

A mintegy 20 centiméter mély tál belső és külső felületét bonyolult arab kalligráfiával díszítették. Az egyik felirat a készítő nevét is tartalmazza. A legnagyobb szöveg a belső alján található, kék színnel kiemelve. A felirat jelentése: „Ő az, akinek állandó tiszteletet adományoznak.” Ez a vallási és kulturális utalás kiemeli, hogy a tárgy nemcsak művészi, de szakrális jelentőséggel is bírhatott.

Az ősi város, amely túlélte az évezredeket

Harran a világ egyik legrégebbi, folyamatosan lakott települése. A lelőhelyen már a kálkolitikum korából, vagyis az i. e. 5. évezred végéről is találtak régészeti nyomokat.

Az első írásos említés a szíriai Ebla királyság irataiban olvasható, az i. e. 24. századból. A leletek tanúsága szerint Harran már ekkor jelentős település volt, és azóta is megszakítás nélkül lakott területként működött.

A most feltárt kerámia a Harráni Egyetem területén került elő. Ez volt az első iszlám felsőoktatási intézmény, melyet Kr. u. 717-ben alapítottak. Az intézmény több ezer diákot vonzott, akik matematikát, filozófiát, orvoslást, természettudományokat, asztrológiát és csillagászatot tanultak itt.

Az egyetem hírnevét szigorú tudományos szellemisége és az ókori görög, valamint szír szövegek arab fordítása is erősítette. Ezek a fordítások nagy szerepet játszottak a klasszikus tudás megőrzésében és továbbadásában a középkor során.

A hanyatlás és az újjáélesztés kísérlete

A Harráni Egyetem működése 1271-ben szűnt meg, amikor a mongol hódítók elfoglalták a várost. I. Szelim oszmán szultán, aki 1512 és 1520 között uralkodott, megpróbálta újjáéleszteni az egyetemet, miután meghódította a térséget. Ez a második kísérlet azonban csupán egy évszázadon át tartott.

A régészek 2021-ben tárták fel az egyetem első maradványait. A feltárt épület egyike volt az öt ismert madraszának, és a 12. századból származik.

A komplexum 24 föld feletti szobát, egy monumentális bejáratot öt különálló helyiséggel, egy tégla- és agyagkemencés konyhát, valamint egy oszlopcsarnokot foglalt magában. Ezek a részletek új megvilágításba helyezik az egyetemi élet hétköznapjait és építészeti megoldásait.