Háromezer új osztrakont tártak fel az ókori egyiptomi Athribisz romjainál
2026. március 21. 12:29 Múlt-kor
Újabb háromezer feliratos cserép- és mészkőtöredéket tártak fel a felső-egyiptomi Athribisz romjainál a német Tübingeni Egyetem és az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács szakemberei. Az Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium tájékoztatása szerint a 2005 óta zajló ásatások során előkerült, immár 43 ezer darabos leletegyüttes a legnagyobb az egész országban.

Az Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium által bemutatott osztrakon
Korábban
Az ókori Egyiptomban a törött kerámia- és mészkődarabok olcsó, könnyen hozzáférhető írófelületként szolgáltak a mindennapi adminisztráció és az oktatás során. A Szohág városától nem messze, a Nílustól hét kilométerre nyugatra található lelőhelyen feltárt legújabb töredékek több mint ezer év történelmét ölelik fel. A nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint a legrégebbi, démotikus írással rögzített adóbevallások az időszámításunk előtti 3. századra nyúlnak vissza, míg a legkésőbbi, arab nyelvű feljegyzések a 9–11. századból származnak, ami jól mutatja a település folyamatos és hosszan tartó használatát.
A feliratok statisztikai elemzése kimutatta, hogy a töredékek 60-75 százaléka démotikus, 15-30 százaléka pedig görög írással készült. Kisebb arányban hieratikus, hieroglifikus, kopt, valamint arab nyelvű szövegek is előkerültek. A leletek mintegy 4-5 százaléka nem írást, hanem geometriai és figuratív ábrázolásokat, köztük tanulmányrajzokat tartalmaz. A szövegek ritka bepillantást engednek a késő ókori város közigazgatási, kereskedelmi és vallási életébe: a pénzügyi számítások, szállítási jegyzékek és leltárok mellett gyakoriak a diákok írásgyakorlatai is. Ezenfelül a szakrális élet mindennapjairól is árulkodnak a himnuszokat és imákat rögzítő, illetve az áldozati állatok minőségét igazoló papi tanúsítványok.
Hisám el-Lajti, az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára hangsúlyozta, hogy az athribiszi gyűjtemény nagysága immár felülmúlja a Luxor közelében fekvő Dejr el-Medina híres osztrakonarchívumát is, amelyet több mint két évszázados régészeti kutatás után a legjelentősebb egyiptomi forrásbázisként tartottak számon. A Ptolemaiosz- és a római korban virágzó felső-egyiptomi Athribisz jelentős regionális és vallási központ volt. A gigantikus leletegyüttes teljes körű elemzése az „Ostraca d'Athribis” nemzetközi kutatási projekt keretében folytatódik, amely az ókori nyelvek és írásrendszerek bevonásával igyekszik aprólékosan rekonstruálni a térség gazdaság- és társadalomtörténeti mindennapjait.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- 17:37
- Megtalálták a Sirály I. hordszárnyas hajó roncsát 16:16
- Az ókori elit temetőjét tárták fel egy olasz tésztagyár területén 15:16
- Giotto építtette a most talált középkori védműveket Firenzében 14:01
- Újra megszólalt a kelták félelmetes harci kürtje 13:13
- Középkori falszakaszt fedeztek fel a chesteri vár alatt 11:58
- Britannia legnyugatibb színes mozaikját tárták fel Devonban 11:13
- Különös égi jelenségekről is beszámoltak az ókori római történetírók 09:51














