A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
2014. október 13. 08:07 Bogos Zsuzsanna
Bár úgy tartjuk, a magyar ember szereti a jó ételeket, a minőségi gasztronómiát, konyhánk sokat vesztett egykorvolt minőségéből és rangjából. Elég csak arra gondolnunk, milyen negatív töltete van az „asszonynak a tűzhely mellett a helye” mondatnak vagy a „fakanálforgatás” kifejezésnek. Pedig a főzés egészségügyi, sőt, kulturális kérdés is. Éppen ezért a konyhára mindig erősen rányomja a bélyegét az aktuális politikai berendezkedés.
Korábban
A Venesz–Turós szerzőpáros által jegyzett Egységes vendéglátó receptkönyv és technológia című kiadvány pedig még inkább bebetonozta az újfajta magyar főzésstílust. Mivel az állami vendéglátóiparban kizárólag e kötet leírása és nyersanyaghányada alapján lehetett főzni, egyeduralkodóvá vált a pörköltes, lecsós ízvilág, a konzervek használata, a rántás vagy habarás nélkülelképzelhetetlen menzai főzelék. (Pedig Magyar Elek ínyesmester a háború előtt még azt írta a magyar zöldbabfőzelékről: „nem malter, de nem is híg lélötty, becsületes, komoly dolog”.) A sokszínű, évszázadok történelmi hatásait magán viselő, tájjellegű fogásokban gazdag konyhát felváltotta tehát a tömegétkeztetés, az olcsón előállítható, egy kaptafára készülő ételek világa. Ilyen viszonyok között ért minket a rendszerváltás.
A műanyag 1990-es évek
A kapitalizmus termékei persze már 1990 előtt is feltünedeztek. Az 1980-as évek második felében váltak népszerűvé például a hamburgerezők, melyek között voltak egészen kis pavilonok (például a Budai Skála mögötti bódé), magyar önkiszolgáló-hálózat (az első City Grill éppen a patinás bevásárlónegyedben, a Váci utcában üzemelt), majd 1988-ban megnyílt egy híres amerikai gyorsétteremlánc első boltja is. A kereslet alakulását mutatja, hogy két évvel később ugyanez a vállalat már a Nyugati pályaudvar mellett, majd vidéki városokban nyitott üzleteket, legnagyobb riválisa pedig az Oktogonon, az egykori Savoy kávéház helyén rendezkedett be. Egészen újfajta étkezési kultúra, eldobható poharak és dobozok, váltakozó kombinációban elérhető, kísérőajándékkal ellátott menük és a gyorséttermi dolgozók szigorú hierarchiáját vonzónak mutató álláshirdetések váltak mindennapjaink részévé ezzel.
A cikk folytatását keresse a Múlt-kor őszi számában!
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Reklám, propaganda, focimeccs, pózolás: képeken a 20. századi tűzfal-történelem 14:44
- A magyar „Mr. Movies”: Zukor Adolf története, aki szerint a közönség sohasem téved 13:52
- A költészethez rendkívül tehetséges, de gyenge tanuló volt a fiatal Weöres Sándor 12:52
- A brazilok is átvették az Aranycsapat szövetségi kapitányának taktikáját 12:19
- Európa egyik legszebb operaházának nem csak tervezője, de építője is volt Ybl Miklós 12:15
- Boldog békeidők vagy képmutató konzervativizmus? A viktoriánus korszak megosztó emlékezete 11:33
- Megtalálták Sisi pihenőházának oroszlánszobrát a budai Várban 10:46
- Több mint száz évig lappangtak a Himnuszt is tartalmazó Kölcsey-kéziratok 10:03
