Három évig ketyegett egy élő akna a Mátyás-templom harangtornyában
2015. október 22. 10:21 MTI
A nagyközönség számára is látogatható a Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén a Mátyás-templom megújult harang- és kilátótornya. A felújításról és a harangtorony történetéről tartott szerdai sajtótájékoztatón Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa elmondta: a torony 1894 óta - amikor Schulek Frigyes megtervezte és felújította - csak "a kiváltságosoknak volt nyitva".
Korábban
A templom gondnoksága 2012-ben kapott tízmillió forintot a fővárostól a torony megnyitásához szükséges műszaki átalakításra. A felújítás végeztével, ez év júniusától tesztjelleggel már megnyitották, mostantól pedig a nagyközönség is látogathatja. A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelynek magassága 46,73 méter, és amelyre 197 lépcsőn lehet feljutni - tette hozzá Süllei László. A torony történetéről szólva a plébános felidézte, hogy a Mátyás-templom IV. Béla király idejében, körülbelül 1250 és 1270 között épült, román-gót átmeneti stílusban. Akkori tornyáról, amely 1384-ben összedőlt, nem maradt fenn ábrázolás, és 90 évig nem is építették újjá. A ledőlt torony csonkjára Mátyás király építtetett új harangtornyot, amelyre címerét is elhelyeztette. E címer feliratáról tudjuk, hogy a befejezés időpontja 1470 volt.
A mai torony és a rajta látható címer voltaképpen másolat, hiszen a végletekig meggyengült építményt Schulek Frigyes a 19. század végén új kőből, a régi pontos másolataként újraépítette. Az újjáépült torony 1894-ben készült el, homlokzatára a címer másolata került, az eredetit pedig a templomban, a torony belső falán helyezték el. Süllei László kitért arra is, hogy a torony a templom alapításától kezdve rendszeres használatban volt, még a 145 éves török uralom idején is. A templom ebben az időben mint Eszki dzsámi, azaz Öreg mecset működött, Allah énekesei, a müezzinek pedig naponta ötször mentek fel tornyába, hogy imára szólítsák a hívőket. A török hódoltság utáni legkorábbi adat 1723-ból származik, amikor a hét napig tartó nagy budai tűzvészben a templom harangjai is megolvadtak - tette hozzá.
Mátéffy Balázs, a Mátyás-templom kulturális és művészeti vezetője a torony kilátóteraszáról elmondta, hogy amikor Schulek Frigyes a 19. század végén kialakította a Mátyás-templom mai képét, magától értetődő volt számára, hogy a Mátyás korabeli harangtorony pontos másolatát kell megépítenie. A torony sisakja azonban nem volt meg, és ábrázolás sem volt róla. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki a templom felújítását elindította és pártolta, fém borítású sisakot képzelt el a templomra. Ha az ő elképzelése valósul meg, azon kilátóerkélyek nem lehettek volna. Schulek Frigyes azonban felkérte mesterét, Friedrich Schmidt osztrák építőmestert, aki a bécsi Stephansdom felújítását vezette, hogy szakértőként nyilatkozzon a kérdésben. Az ő véleménye alapján döntött Schulek Frigyes a koszorúerkélyekkel koronázott kősisak mellett. A tornyot 1894-ben adták át, de nagyon hamar jelentkeztek rajta a Budapest 19. századi épületeire jellemző gondok. Az építés során használt rossz minőségű kövek jelentős részét 1935-re Schulek Jánosnak, Schulek Frigyes fiának ki kellett cserélnie.
Tíz évvel ezután, Budapest ostroma során a templom olyan súlyosan megsérült, hogy életveszélyessé vált. Török Antal tűzoltó ezredes 1948-ban, nagycsütörtökön az ölében vitt le egy a torony mellé beékelődött aknát. Három évig "ketyegett tehát egy élő akna a toronyban" - tette hozzá Mátéffy Balázs. A Mátyás-torony háború utáni felújítása 1956 márciusában fejeződött be, az 1956-os forradalom leverésekor azonban újabb sérüléseket szerzett a torony, amelyek egészen 2008-ig láthatók voltak a homlokzatán. Lung Rita, a Mátyás-templom turisztikai és marketingvezetője a látogatás rendjéről szólva elmondta, hogy egyszerre 15 ember tartózkodhat a toronyban két kísérő vezetésével. Hétfőtől vasárnapig délelőtt tíz és délután öt óra között óránként indítják a látogatócsoportokat, a toronybejárás pedig átlagosan 45 percig tart. A belépőjegyet - amely 2015-ben felnőtteknek 1400, diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 forint - a Mátyás-templom jegypénztárában, illetve - legkésőbb a látogatás előtt egy nappal - a www.matyas-templom.hu oldalon lehet megvásárolni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap