Fény derült Kenya 9000 éves sziklarajzainak alkotóira

Kakapeli sziklarajz (Forrás: Namono et al. 2026)

A sziklaművészeti kutatás általában tele van bizonytalansággal. A festmények kora nehezen meghatározható, az alkotók kiléte pedig gyakran végképp homályban marad. Kakapel esetében azonban többféle tudományos megközelítést sikerült egyesíteni. A kutatók nagy pontosságú sziklarajz-dokumentációt, régészeti feltárást és ősi DNS-elemzést is végeztek.

Megvizsgálták a sziklafalak festékrétegeit, és az itt talált emberi maradványokból genetikai adatokat is nyertek. Ezek összevetésével olyan időrendi rendszert állítottak fel, amely ritkaságszámba megy az afrikai sziklaművészet vizsgálatában.

Az egymásra rétegződő ábrák vizsgálata során négy elkülöníthető festési periódust különítettek el, amelyek eltérő kulturális közösségekhez kapcsolhatók; ezek a csoportok évezredeken keresztül vették igénybe a menedéket.

A legkorábbi festmények főként egyszerű, mégis kifejező minták: körök, koncentrikus formák és absztrakt szimbólumok, vörös és fehér pigmentekkel. Ezeket a képeket olyan közösségek hozták létre a Kansyore-kultúrából, amelyek halászatból és gyűjtögetésből éltek. Ők körülbelül 9000 és 3900 évvel ezelőtt éltek a helyszínen. A genetikai vizsgálatok még tovább pontosították a képet: az egyik feltárt csontváz DNS-e rokonságot mutat a mai közép-afrikai Mbuti vadászó-gyűjtögetőkkel. Ez azt jelenti, hogy az alkotók egy nagyobb, erdőben élő népcsoporthoz tartoztak, amelyet gyakran „Twa” csoportoknak neveznek. Ezért állítják, hogy a festmények egy hosszú ideje fennálló kulturális hagyomány részei.

Később látványos változás következett be a sziklafalon. Megjelentek az állatábrázolások, különösen a hosszúszarvú szarvasmarhák eltúlzott szarvakkal. Ezek a jószágok a Sanga-típusúakra hasonlítanak, amelyek ma is élnek Kelet-Afrikában. A kutatók szerint a festmények a vaskori, nílusi nyelveket beszélő pásztorkodó népek megjelenéséhez köthetők.

Az állattartás központi szerepet játszott az életükben, amit a képek részletgazdag ábrázolása is jól mutat. Ez az időszak egyben gazdasági fordulópontot is jelez: a gyűjtögető életmódot fokozatosan felváltotta az állattenyésztés és a földművelés.

Egy hely, amelyhez újra és újra visszatértek

A Kakapel sziklafal nem egyetlen korszak emléke, hiszen a helyet sok generáción át használták. A későbbi rajzok egyszerűbbek, gyakran fehér festékkel készültek, és valószínűleg szimbolikus jelentést hordoztak. 

A legfrissebb nyomok már viszonylag közelmúltbelinek tűnnek, akár néhány százévesek is lehetnek.

Jelentősége ellenére Kakapel nincs biztonságban. A környezeti hatások, az emberi jelenlét és az erdőirtás mind hozzájárulnak a festmények pusztulásához. Már korábban is megfigyeltek rongálásokat és állapotromlást. A megőrzés ezért kulcsfontosságú, hiszen olyan ritka emlékekről van szó, amelyek az írásbeliség előtti emberi gondolkodásba engednek bepillantást.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett