Ez a fenyő abban az évben hajtott ki, amikor Nagy Károly behódoltatta a szláv törzseket

A szakemberek három évet töltöttek a Pollino Nemzeti Park erdejének tanulmányozásával. A dél-olaszországi Basilicata és Calabria régiók területén végighúzódó parkban (amely nevét a területén fekvő legmagasabb csúcsról, a 2267 méter magas Pollinóról kapta) számos többszáz éves fa található, ám leginkább arról híres, hogy itt él a védett Pinus heldreichii, azaz a balkáni páncélfenyő (egyéb nevein: balkáni fenyő vagy bosnyák fenyő). Egyik legjelesebb példányuk az egy sziklakiszögellésen élő Italus, amelyet már régóta számon tart a néphagyomány, valamint a tudomány, így tulajdonképpen egyértelmű volt, hogy ő lesz az elsőszámú vizsgálati alany.

Italus kormeghatározása nem volt egyszerű. A fenyő belső részének zöme már elkorhadt, így lehetetlenné tette, hogy a hagyományosnak nevezhető évgyűrűs módszerrel állapítsák meg a korát. Ehelyett különféle technológiák kombinációira hagyatkoztak, mint például a fa gyökérzetéből vett minta szénizotópos kormeghatározása. A hosszadalmas vizsgálatok eredményeképpen kiderült, hogy a fenyő a 789-es évben eresztett gyökeret.

Mindennek köszönhetően Italus Európa mindezidáig legrégebbinek számító, tudományosan datált fája. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a híres balkáni fenyő az öreg kontinens ténylegesen legidősebb fája. Például a Svédországban növekedő Old Tjikko nevű norvég lucfenyő egyes becslések szerint 9550 éves, vagyis már akkor is élt, amikor az ember még csupán ismerkedett a földműveléssel.

Old Tjikko

A nevét egy szibériai huskykutyáról – tulajdonképpeni felfedezőjéről – kapó luc a világ legrégebbi ismert fája, amely ivartalan szaporodással született. A ma már ötméteres fa a zord, szélsőséges időjárásnak köszönhetően életének első néhány ezer évében egy satnya kis bokor volt. Az utóbbi évszázad felmelegedésének köszönhető, hogy fa méretűvé cseperedhetett. A jégkorszak idején az Északi-tenger vízszintje mintegy 120 méterrel volt alacsonyabb a mostaninál, így Norvégia és Nagy-Britannia között erdő húzódott. Az állandó szél és az alacsony hőmérséklet az Old Tjikkóból gyakorlatilag egy bonszáj fát alkotott, ami elősegítette, hogy több ezer éven át fennmaradjon, ugyanis a magasra növő fák nem élnek ilyen sokáig. Érdekesség, hogy a fa látható része csupán néhány (a legelfogadottabb becslések szerint csupán hat) száz éves, a gyökérzete a matuzsálem korú.

Visszatérve az 1230 éves Italusra: abban az évben hajtott ki, amikor Nagy Károly hadait ismét kelet felé fordította. A frank uralkodó, miután meghódította a szász és bajor tartományokat is, 789-ben új szomszédai, a szlávok felé tekintett. Átkelve az Elba folyón a pogány szlávok (egészen pontosan a veleti nevű törzs) gyorsan megadták magukat Witzin nevű vezetőjük bölcs belátása folytán, aki még túszokat is küldött Károlyhoz. A frank (egyébként főleg osztrák és szász férfiakból álló) sereg ezt követően a Baltikum felé menetelt. A szlávok hű szövetségeseknek bizonyultak, mikor 795-ben fellázadtak a szászok, a szlávok segédkezet nyújtottak Károlynak, Witzin például az egyik, szászok elleni csatában veszítette életét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2012

• Öveges professzor, mindenki fizikatanára
• Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
• A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
• Vietnam öröksége - Irak árnyéka
• Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
• Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
• Variációk Fidel Castro likvidálására
• Kossuth „búcsúja” prózában és versben
• Megmentésre váró hungarikumok