Emberáldozatok genetikai nyomait azonosították az ókori Koreában

A kutatók a dél-koreai Kjongszan (Gyeongsan) régióban található, 4–6. századra datált Imdang-Csojong temetkezési komplexumból származó hetvennyolc emberi maradvány genom-szintű elemzését végezték el. A negyvennégy vizsgált sír közül legalább húsz esetében azonosították a „szundzsan” rituális gyakorlatát, amelynek során kísérőket áldoztak fel és temettek a halott méltóságok mellé.

A DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy a feláldozott személyek között szoros vérségi kapcsolat állt fenn: legalább három esetben közvetlen családtagokat, köztük szülőket és gyermekeket temettek egyazon sírba. A szakemberek egy olyan temetkezést is azonosítottak, ahol mindkét szülő és gyermekük is az áldozatok között volt.

A több generáción átívelő genetikai rokonság arra utal, hogy a feláldozottak társadalmi szerepe öröklődött, ami egy szigorúan elkülönülő „áldozati kaszt” jelenlétét valószínűsíti. Jack Davey, a cambridge-i Korai Koreai Tanulmányok Központjának igazgatója a Live Science portálnak hangsúlyozta: amennyiben a politikai központon kívül eső régióban valóban létezett egy ilyen örökletes társadalmi réteg, az alapvetően átírja a Silla társadalomról alkotott eddigi ismereteket.

Az elemzés rávilágított arra is, hogy mind az uralkodói elit, mind a feláldozott szolgálók körében általános volt a közeli rokonok közötti házasságkötés (endogámia), ami a korabeli ókori európai szokásoktól merőben eltérő rokonsági struktúrát mutat.

A Silla királyság társadalma

A Silla királyság (Kr. e. 57 – Kr. u. 935) a Koreai-félsziget úgynevezett „három királyságának” egyike volt, amely történelme során sikeresen egyesítette a régiót. Az államalakulatot rendkívül merev, hierarchikus társadalmi berendezkedés jellemezte (a csontrang-rendszer), amely megváltoztathatatlanul, születési alapon határozta meg az egyének politikai és mindennapi lehetőségeit. A korszak hitvilágának központi eleme volt az az elképzelés, hogy a halottaknak a túlvilágon is elengedhetetlenül szükségük van a földi életükben megszokott kísérőkre, testőrökre és szolgálókra.

Az 1982-ben felfedezett, több mint ezerhatszáz sírt és csaknem kétszázhatvan ember földi maradványait rejtő komplexum eddig is a helyi elit fontos régészeti lelőhelyeként volt ismert. A temetkezési módok mögött húzódó pontos rokonsági és társadalmi viszonyok azonban mostanáig tisztázatlanok maradtak. A Science Advances archeogenetikai tanulmányának kiemelkedő jelentősége abban áll, hogy a régészeti feltételezéseket első ízben támasztja alá konkrét biológiai bizonyítékokkal, precíz képet adva a korabeli rituális erőszak intézményesült formáiról és a korai koreai társadalom rétegződéséről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• 2700 éves holdnaptárt azonosítottak Mexikóban
• Feltárták Poszeidón mocsárba süllyedt szentélyét
• Az orvosi kezelések előtt kötelező volt elmenni a templomba Mezopotámiában
• Bronzkori sziklarajzok rögzítették az ősi skandináv szövetségeket
• Újabb érintetlen etruszk sírkamrát tártak fel Olaszországban
• Érintetlen római vagy Árpád-kori lócsontvázat tártak fel Mocsánál
• Pezsgő társasági élet zajlott az ókori római vécékben
• Hellenisztikus templom romjaira bukkantak Albániában
• Kereskedelmi kertekké alakították Pompeji romjait a földrengés után