Elveszett űrhajósok – a szovjet űrprogram kérdőjelei

Nem ott, nem akkor, nem úgy

1961. április 12-én startolt el Jurij Gagarin a bajkonuri űrrepülőtérről, majd 108 perccel később a terveknek megfelelően visszatért a Földre. A Vosztok–1 programot a Szovjetunió 1958-ban indította azzal a céllal, hogy a Földön az első ország legyen, amely embert juttat a világűrbe.

A zseniális mérnöknek és szervezőnek bizonyuló Szergej Koroljov vezetésével a szovjet tudósok elkészítették a Vosztok űrhajót, amelyet először automatikus repülésekkel teszteltek, majd 1960. augusztus 19-én már két kutyát is felküldtek az űrbe.

Ezzel párhuzamosan megkezdődött az űrrepülésben résztvevő pilóták kiválasztása. A leendő űrhajósoknak kiváló mentális és fizikai állapotban kellett lenniük, hogy bírják a fellövés és az utazás jelentette kihívásokat.

A több mint háromezer jelöltből végül húszan bizonyultak alkalmasnak, de a kört tovább szűkítették. A végül utazó űrhajósnak politikai szempontoknak is meg kellett felelnie: teljesen orosznak kellett lennie, valamint munkás- és parasztszülőkkel kellett rendelkeznie. Ezért is esett a választás Gagarinra, aki a világ első űrhajósa lett.

Azt nemigen vitatja senki, hogy Gagarin volt az első ember, aki túlélte az űrbe történő kilövést. Az összeesküvés-elméleteket vallók persze ezen az állításon is igyekeznek fogást találni. Az egyik sokszor idézett érv az, hogy a hivatalosan kiadott felvételeken Gagarin sisakjáról a CCCP felirat olykor „eltűnik”, tehát bizonyosan több felvételből vágták össze a képeket.

Ráadásul a szovjetek ellentmondásos információkat közöltek a nyilvánossággal Gagarin földet éréséről. A ma már megismerhető belső jelentésekből egyértelmű, hogy az űrhajós a leszálláskor valójában katapultált, és nem kisétált a földet érő űrhajóból, ahogy az egyes híradásokban szerepelt.

Az egyik legnépszerűbb teória szerint Gagarint az űrben megelőzte Vlagyimir Iljusin, aki egy tervezőmérnök fia volt, s mellesleg pedig berepülőpilóta. Ő 1961. április 7-én, tehát öt nappal Gagarin előtt talán már járt az űrben. A hír megszellőztetője Dennis Ogden, a British Daily Worker munkatársa, aki Moszkvában egy lépcsőházban lakott Iljusinnal, így volt némi rálátása a férfi sorsára. Azt is megtudta, hogy Iljusin 1961 áprilisában Kínában tartózkodott.

Az elmélet ettől kezdve szinte magától adódott: Iljusin utazása megelőzte Gagarinét, ám az űrhajója leszállás közben balesetet szenvedett, ráadásul Kína területén ért földet, ahol a kínai hatóságok elfogták. Mivel akkoriban a két ország viszonya finoman szólva sem volt felhőtlen, ezért csak hosszas egyezkedés után adták ki Iljusint, a szovjetek ezért gyorsan fellőtték Gagarint.

Tegyük hozzá azonban, hogy Iljusin maga sosem állította azt, hogy „űrrepült” volna, a szovjet hivatalos szervek pedig e pletykára azzal reagáltak, hogy a pilóta lába fél évvel korábban egy autóbalesetben súlyosan megsérült, így nem is lett volna alkalmas az űrrepülésre. A szovjetek hitelessége azonban addigra annyira megkopott, hogy még igazmondásuknak sem adott mindenki hitelt.

1. Nem ott, nem akkor, nem úgy
2. Olaszországból, szeretettel
3. Eltűnt hősök?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. világháború

• A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál 
• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már Pearl Harbor előtt hadba szálltak az amerikaiak a német tengeralattjárók ellen
• A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Alvilági segítséget is kaptak az amerikaiak a Mussolini elleni harcban