Egy hároméves kislány találta meg a páratlan leletet

A 3800 éves szkarabeusz

Ziv Nitzan akkor fedezte fel a szkarabeuszt, amikor családja Tel Azekahba látogatott, egy olyan történelmi helyszínre, amely már a bronzkorban is lakott volt. Miközben egy kaviccsal szórt földúton sétáltak, Ziv észrevett egy érdekes követ.

Ez ám az igazi Kánaán

„A körülötte lévő sok ezer kő közül ő épp ezt vette fel" – idézte fel Omer Nitzan, Ziv idősebb nővére az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA) által közzétett videóban. „Aztán lesöpörte róla a homokot, és láttuk, hogy ez másmilyen, mint a többi". Omer odahívta a szüleiket, hogy nézzék meg a gyönyörű darabot, akik azonnal felismerték, hogy ez egy különleges kő, és jelentették a leletet az IAA-nak – írta meg a Live Science magazin. 

A régészek később megállapították, hogy egy kánaáni szkarabeuszról van szó, a középső bronzkorból. Az ókori szövegek szerint Kánaán a mai Izrael, a palesztin területek, Libanon, Szíria és Jordánia egyes részeit foglalta magába. 

„A szkarabeuszokat ebben az időszakban pecsétként és amulettként használták" – mondta Daphna Ben-Tor, az Izrael Múzeum ókori amulettek és pecsétek szakértője. „Sírokban, középületekben és magánházakban is találtunk ilyeneket. Ezek egyfajta üzenetet is hordoztak magukban: vallási meggyőződést, illetve státuszt is jelölhettek".

A ganajtúró bogár, mint szent szimbólum

A szkarabeusz amulettek olyan apró, díszes tárgyak, amelyeket úgy terveztek, hogy a ganajtúró bogárra (Scarabaeus sacer) hasonlítsanak. A talizmánok e rovarok mintájára történő megformálásának gyakorlata az ókori egyiptomiak körében alakult ki, akik ezeket a bogarakat az új élet szent szimbólumainak tekintették.

A ganajtúró bogarak arról ismertek, hogy trágyagolyókat hoznak létre, amiket maguk előtt gurítanak. Ezt a jelenséget az egyiptomiak a napistenükkel hoztak összefüggésbe, aki a napkorongot gurítja az égen - olvasható az Izrael Múzeumban. Az ősi tévhit, hogy a ganajtúrók spontán szaporodni tudnak (petéiket a galacsinokba teszik), szintén arra késztette az egyiptomiakat, hogy ezeket a rovarokat Kheprihez, a teremtés istenéhez kapcsolják.

A kislány oklevelet kapott 

„A régészek közel 15 éve folytatnak ásatásokat a területen. A leletek azt mutatják, hogy a középső bronzkor és a késő bronzkor folyamán Tel Azekahban virágzott a Júdeai-síkság egyik legfontosabb városa. A Ziv által talált szkarabeusz az itt felfedezett egyiptomi és kánaáni leletek hosszú listájához csatlakozik, amelyek a Kánaán és Egyiptom közötti szoros kapcsolatokról és kulturális hatásokról tanúskodnak" – fejtette ki Oded Lipschits a Tel Avivi Egyetem professzora.

A szkarabeusz más egyiptomi és kánaáni korszakból származó leletekkel együtt kerül kiállításra a jeruzsálemi Jay és Jeanie Schottenstein Nemzeti Izraeli Régészeti Campusban. 

Ziv Nitzan oklevelet kapott a páratlan kincs megtalálásáért. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt