A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala

A Hohle Fels vízimadara (Forrás: Live Science / Alamy)

A Németország délnyugati részén, Baden-Württembergben található Hohle Fels-barlang több mint húsz éve tartó régészeti feltárásai során a tudósok három különleges, mamut agyarból faragott apró szobrot fedeztek fel. Ezek közül az egyik, a mindössze 4,7 centiméteres madárfigura, a világ eddig ismert legősibb madárábrázolása lehet, melyet körülbelül 40 000 évvel ezelőtt készítettek - adta hírül a Live Science.

A szobrot két szakaszban tárták fel, a testet 2001-ben, míg a hiányzó részeket egy évvel később találták meg. A rendkívül aprólékos kidolgozású figura kúp alakú csőrrel, szemmel, rövid lábakkal és a tollazatot jelző finom vonalakkal rendelkezik. A fej formája és a hosszúkás nyak alapján Nicholas Conard régész, úgy vélte, hogy a madár valamilyen vízimadár lehetett: például északi búvár, kormorán vagy kacsa.

Ősi művészet és kulturális innováció

A Hohle Fels barlangja az úgynevezett aurignac korszakban – azaz i. e. 43 000 és 28 000 között – volt lakott. Ez az időszak a neandervölgyiek eltűnése utáni korai modern emberek, a cro-magnoniak térnyerésének ideje, amikor a művészet példátlan virágzásnak indult. Ekkor jelentek meg az első hangszerek, Vénusz-figurák, ékszerek és barlangrajzok – köztük olyan állatábrázolások, mint a Hohle Fels madara is.

A madár mellett két másik elefántcsont faragvány is előkerült a barlangból: egy ló vagy barlangi medve feje, valamint egy félig ember, félig oroszlán alak. Ezek a tárgyak azt sugallják, hogy a Felső-Duna környéke a felső paleolitikum idején a kulturális és művészi újítások egyik központja lehetett.

Bár a madárszobor pontos jelentése máig nem ismert, egyes kutatók úgy vélik, hogy hasonló figurák valamilyen "vadászmágiát" szolgáltak, esetleg sámánisztikus célokra használták őket. Conard azonban inkább arra hajlik, hogy az őskori emberek egyszerűen olyan állatokat faragtak ki, melyeket csodáltak – nem feltétlenül azokat, amelyeket elejtettek.

Túl a madáron: az aurignaci örökség

A Hohle Fels madara nem a legrégebbi ismert figurális szobor. Ezt a címet egy másik, ugyanebből a barlangból 2008-ban előkerült alkotás viseli: a Hohle Fels-i Vénusz, mely túldimenzionált női formát ábrázol, és 41 000 éves.

Mindezek együtt arra utalnak, hogy 40 000 évvel ezelőtt valami alapvetően új indult el a mai Dél-Németország területén, az emberek már nem csupán a túlélésre törekedtek, hanem alkotni kezdtek – figurális művészetet, zenét, szimbólumokat, történeteket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek