Egy félreállított fejedelem a hanyatló Erdélyben: II. Apafi Mihály

A lemondott fejedelem trónfosztása

Apafi Mihály számára a következő négy év politikailag eseménytelenül telt. A felnőtté válás során kiderült, hogy az ifjú tehetséges a tudományok elsajátításában, nem veti meg a bort és a források tanúsága szerint akaratgyenge.

19 éves korában nőül vette Bethlen Gergely erdélyi főgenerális lányát, Katát, amihez azonban nem kérte ki gyámja, a császár beleegyezését.

Ez kapóra jött ürügyként a bécsi udvar számára, hogy Apafit félreállítsa, ugyanis igencsak közeledett 1696 októbere – 20. életévének betöltése – és a császár már fel is állította Bécsben az Erdélyi Udvari Kancelláriát; világos volt tehát, hogy Bécs nem egy fejedelmen keresztül látja erdélyi uralmának jövőjét. 

II. Apafi Mihály életében az 1696-os év döntő fordulatot hozott. Lipót Veterani császári tábornokkal Bécsbe kísértette, ahol a császár internálta. Ekkor nevezte ki Lipót a később szintén a Rákóczi-szabadságharc alatt ismertté vált francia Rabutin tábornokot Erdély katonai főparancsnokává.

Apafi többé nem tér(hetet)t vissza hazájába, Erdélybe. A császár családi birtokai (köztük sok Gyulafehérvár környéki) eladására kényszerítette és be kellett szolgáltatni szultáni athnaméját a császári levéltárba – Apafi de facto megszűnt fejedelemnek lenni.

Erdély török általi visszafoglalásának veszélye a hosszú felszabadító háborúval le is zárult. Bár az 1698 novemberében Karlócánál tárgyalóasztalhoz ülő feleknek a szultán benyújtotta követelését Erdélyt illetően, arra a császár csak a török fogságban lévő Thököly Imre kiadatása és Temesköz átadása esetén lett volna hajlandó. Ezekről a felek kölcsönösen lemondtak.

Apafi 1701. augusztus 31-én mondott le fejedelmi címéről, cserébe a császár birodalmi herceggé nevezte ki és évi kegydíjat utalt ki a részére. Mint ismeretes, 1703-ban újabb vészterhes korszak köszöntött Magyarországra és Erdélyre, amelynek folyásáról a volt fejedelem csak a Bécsbe eljutó hírekből értesült.

1704-ben a gyulafehérvári országgyűlés II. Rákóczi Ferencet választotta Erdély fejedelmévé, majd 1707-ben, Rákóczi marosvásárhelyi beiktatásakor Apafi leváltását is becikkelyezték.

Bár II. Apafi Mihályt az utolsó erdélyi fejedelemként szokás emlegetni, ez a cím jogilag II. Rákóczi Ferencet illeti, igaz, neki sohasem sikerült egész Erdélyországra kiterjesztenie uralmát.

Apafi még megélte a szatmári békekötést, amely után az erdélyi fejedelmi cím a német-római császárra és a magyar királyra szállt át, de így is csak a perszonálunió egyesítette újra Magyarországot és Erdélyt, amely távolabb került ekkor az anyaországtól, mint Horvát-Szlavónország.

Apafi feleségét követve, 1713. február 1-én halt meg Bécsben. Fiú utódja nem volt, így kihalt a család, amely két fejedelmet adott Erdélynek.

1. Vészterhes gyermekkor
2. A kurucok királya, Erdély fejedelme
3. Lipót császár diplomája
4. A lemondott fejedelem trónfosztása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban