Egészen váratlan helyekre vezették a tudósokat a rejtélyes kristálykoponyák

Lehet-e varázsereje a kristálykoponyáknak?

Hogy a végére járjon a koponyák eredetének, Walsh az anyagukat kezdte vizsgálni, hogy nyomokat találjon arra nézve, hol és hogyan készülhettek. Egy, a Smithsonian és a British Museum között 1996-ban létrejött együttműködés révén Walsh segítséget kapott Margaret Saxtől, a British Museum állagmegóvási szakértőjétől. E kutatás a Smithsonianben és a British Museumban található kristálykoponyákra fókuszált.

A leggyakoribb datálási módszer, a radiokarbon kormeghatározás eleve ki volt zárva, mivel a kvarc esetében nem alkalmazható. Ehelyett Walsh és Sax az úgynevezett szkennelő elektronmikroszkópos (SEM) eljárást használták, amely a koponyák felszínét hasonlította össze egy ritka, valódi mezoamerikai kristálytárgyéval: egy kvarc kupáéval.

A kupán lévő szabálytalan nyomok egybevágtak azzal, hogy nyilvánvalóan egyszerű kézi szerszámokkal készült. A koponyák azonban igen egyenletes nyomokat mutattak, amelyek ezekre egyáltalán nem hasonlítottak. A szabályszerűen előforduló megmunkálási nyomok leginkább olyan tárgyakéhoz voltak hasonlók, amelyek fazekaskorongon készültek, amely eszköz azonban nem volt ismert az amerikai kontinensen az európaiak megérkezése előtt.

Ezután magának a kristálynak az eredetét vizsgálták Raman-spektroszkópiás elemzés segítségével. A kvarcnak, más kristályokhoz hasonlóan, keletkezési helyére nézve egyedi tökéletlenségei és hibái vannak. A British Museum koponyájának jellemzői arra utaltak, hogy az ahhoz használt kristály vagy Madagaszkárról, vagy Brazíliából származott, de biztosan nem Mexikóból.

A 19. században mind Madagaszkár, mind Brazília nagy mennyiségben exportáltak kvarcot Franciaországba, abban az időszakban is, amikor Boban folytatta tevékenységét. Egy későbbi, független kutatás a párizsi koponyáról is megállapította, hogy az ugyanebből a fajta kristályból készült.

A Smithsonianben található koponyára egészen más eredmény jött ki: ennek anyagában a röntgenes diffrakciós elemzés szilícium-karbidot mutatott ki, amelyet a modern iparban csiszolóanyagként használnak a sima felületek kialakításához. Ennek használata azonban csak az 1950-es évek óta elterjedt, vagyis a Smithsonianben található koponya még a Boban-féle koponyáknál is később készült, a 20. század második felében.

Az eredmények tehát azt bizonyították egyöntetűen, hogy egyik koponya sem lehetett maja vagy azték eredetű, ahogy atlantiszi sem. Egyetlen híres kristálykoponya maradt már csak: a Mitchell-Hedges koponya.

1. Mitikus múlt
2. Honnan származnak?
3. Lehet-e varázsereje a kristálykoponyáknak?
4. A Mitchell-Hedges koponya elemzése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága