Buddha koponyacsontját találhatták meg egy ősi kriptában

2016. július 4. 15:35

Régészek egy csoportja a feltételezések szerint Gautuma Sziddhártha, vagyis Buddha koponyacsontjára találtak rá Kínában. A csont egy többek között meditációra használt jellegzetes buddhista szentély, a sztúpa egy kicsinyített másában volt elrejtve.

Korábban

A kutatócsoport egy nankingi buddhista templom alatti kriptában fekvő kőládában találta meg a tárgyat, amelyben a buddhizmus jelentős alakjainak csontjai – többek között Buddha koponyacsontja – láthatók a feliratok szerint – olvasható a LiveScience honlapján.

A Chinese Cultural Relics című folyóiratban publikált tanulmányból az is kiderült, hogy a sztúpa kicsinyített mását szantálfából, aranyból és ezüstből készítették, és drágakövek borítják. A sztúpamodellt tartalmazó kőládán található feliratok szerint a tárgyat az i. sz. 997-től 1022-ig uralkodó, Szung-dinasztiából származó Csen Cung idején készítették. A modellen azoknak a neve is szerepel, akik pénzzel és építőanyaggal járultak hozzá elkészítéséhez, vagy részt vettek megalkotásában.

Bár a feliratok szerint a koponyacsont Buddhához tartozik, a kutatók egyelőre nem tudták megállapítani, hogy valóban az ő testrészére bukkantak-e rá, és a Chinese Cultural Relics című tanulmányban a szakértők nem is kísérelték meg határozni, mekkora a valószínűsége annak, hogy valóban a buddhizmus első száma alakjának koponyacsontjára bukkantak-e rá.

A Nagy Bao-An templom alatt talált 117 centiméter magas, 45 centiméter széles sztúpamodell egy vasdobozba volt rejtve, amely pedig a már említett kőládában feküdt. A kőládában olvasható feliratot, amely részletezi, hogyan került Buddha csontja Kínába, egy Deming nevű ember készítette mintegy 1000 évvel ezelőtt. Deming szerint, miután Buddha belépett a parinirvánába (a buddhizmusban a halál pillanata után bekövetkező nirvána, amely a nirvánát még életük során elérőkkel történik meg, és megszakítja a halál-újjászületés körforgást), a testét az indiai Hirannavati folyó mellett hamvasztották el. Az Indiában ekkoriban (i. e. 268 és 232 között) uralkodó Asóka elhatározta, hogy megőrzi Buddha földi maradványait, amelyeket 84 ezer részre szedett szét, és amelyből Kína tizenkilencet kapott meg – olvasható a feliraton.

Deming szerint a koponyacsontot egy olyan templomban őrizték, amely 1400 évvel azelőtt háborúk sorozata következtében pusztult el. A templomot Csen Cung építtette újjá, és Buddha csontját, valamint más buddhista szentek maradványait is ide temettette. A maradványokat 1011. július 21-én temették el ünnepélyes keretek között. Deming megdicsérte a császárt a templom újjáépítéséért, valamint Buddha csontjának eltemetéséért, és hosszú életet, sok utódot, valamint lojális minisztereket kívánt neki.

Buddha feltételezett csontját a kutatók egy, a sztúpában elrejtett kis ezüstládikában fekvő aranyládikában találták meg. Az arany- és ezüstládikákat lótuszmintákkal, főnixmadarakkal, valamint a ládikákat tőrrel védő istenek ábrázolásaival díszítették. A külső ládikán emellett aszpara néven ismert, hangszereken játszó szellemlények képei is láthatók. Az aranyládikában Buddha feltételezett csontja mellett három kristály- , valamint egy ezüstdobozt is találtak, amelyek buddhista szentek maradványait rejtették.

A sztúpamodellen Buddha életének állomásai láthatók. A kriptát 2007 és 2010 között tárták fel a Nankingi Városi Régészeti Intézet kutatói, akiknek a munkáját kínai szakértők is segítették. Bár a nyugati sajtó képviselői közül csak nagyon kevesen számoltak be a feltárásról, Kínában komoly publicitást kapott a felfedezés. Buddha feltételezett koponyacsontját átszállították a Csihszia templomba, ahol buddhista szerzetesek temették el a nagy becsben tartott leletet. A csontot a helyszínen talált több tárggyal együtt később Hongkongban és Makaóban is kiállították. Amikor a csontot 2012-ben Makaóba szállították, a kiállításra kínai hírügynökséges jelentése szerint 140 ezer jegyet adtak el.