Csak a királynői kegyelem mentette meg a társukat elfogyasztó hajótörötteket

Dudley kapitány egy 1885-ös illusztráción

A Mignonette nevezetű angol jacht 1884. május 19-én hagyta el az angliai Southampton kikötőjét fedélzetén négy emberrel. A 31 éves kapitány Tom Dudley és két társa, Edwin Stephens és Ned Brooks tapasztalt tengerészeknek számítottak, a 17 éves hajóinasnak, Richard Parkernek azonban ez volt az első tengeri útja.

Dudley-nek és csapatának Ausztráliába kellett leszállítani a jachtot, amelyet finoman szólva nem a nyílt óceánra terveztek. A csapat tudta, hogy egy hosszú és problémákkal teli útra vállalkoztak, de az előttük álló borzalmakra egyikük sem számított.

A jacht szerkezetbeli hiányosságai július 5-én mutatkoztak meg, amikor félúton Madeira szigete és Fokváros között egy hatalmas hullám feldöntötte a Mignonette-t, amely azonnal süllyedni kezdett. A hajót mindenkinek sikerült elhagynia. A négy hajótörött egy mentőcsónakban, több mint 1100 kilométerre a szárazföldtől várta a csodát, két konzerv tarlórépa társaságában.

Dudley szigorúan porciózta a csekélyke élelmet, amelyet később egy, a csónak mellett elúszó, majd kifogott teknős húsa egészített ki. Hogy elkerüljék a kiszáradást, a hajótöröttek megitták a teknős vérét és saját vizeletüket, illetve csekély vízutánpótláshoz jutottak az esőcseppek felfogásával is.

Több mint két hét elteltével azonban a fenti módszerekkel elégtelennek bizonyult a folyadékutánpótlás. A szomjúságtól gyötört Parker végül jelentős mennyiségben ivott a tengervízből, amitől súlyos, szinte öntudatlan állapotba került, mivel a sós víz tovább fokozta szervezetében a dehidratációt. Dudley és Stephens ekkor határozta el, hogy a tettek mezejére lépnek és  feláldozzák a fiatal Parkert, hogy annak húsa táplálja majd őket.

A két tengerész azonban jelentősen „félreértelmezte” a tengeren érvényben lévő, véres és íratlan gyakorlatot, „a tenger törvényét”, amelynek értelmében a hajótörötteknek sorsot kellett húzniuk, hogy ki lesz az, aki feláldozza magát a többiekért. Sorsolás ebben az esetben nem történt, Dudley és Stephens lefogta és megölte a harmatgyenge, haldokló fiút. Brooks nem vett részt a véres aktusban, de ő is evett az áldozat húsából, és ivott annak véréből.

A szükségből lett kannibálokra 24 nap hánykolódás után rámosolygott a szerencse: egy német hajó kimentette őket. A hajótöröttek nem titkolták el mit műveltek túlélésük érdekében, mindketten úgy gondolták, hogy a tenger íratlan törvényei szerint jogos cselekedetet hajtottak végre. A brit hatóságoknak azonban erről más volt a véleményük. Hazatértükkor mindkét elkövetőt letartóztatták és gyilkosság vádjával bíróság elé állították őket.

A tárgyalás kulcskérdése „a tenger törvénye” gyakorlatának a jogszerűsége volt, azaz a bíróságnak döntenie kellett arról, hogy végszükség esetén megengedhető-e az emberölés, hogy azzal más emberek élete megmenthetővé váljon.

Ámbár az esküdtszék és a közvélemény az elítéltek oldalán állt, a bírák 1884. december 9-én halálra ítélték a vádlottakat, azzal az indoklással, hogy a végszükség csak az önvédelem esetén áll fenn, így a kapitánynak és a kormányosnak nem állt jogában meggyilkolni a szerencsétlen Parkert. A nem sokkal az ítélet után érkező királynői kegyelem azonban megmentette Dudley-t és Stephenst a kötéltől és büntetésüket hat hónap fogházra változtatta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Vita bontakozott ki Berlinben egy náci bunker sorsa miatt
• Ősi himnuszkéziratot szolgáltatott vissza Németország Lengyelországnak
• Új funkciót kapnak a Ruhr-vidék templomai
• Presztízsből tenyésztett bóbitás ludak koponyáit azonosították Brandenburgban
• Nyugati kutatókat is fogadott az NDK legismertebb középkori műhelye
• Marlene Dietrichről rendez életrajzi filmet Agnieszka Holland
• Második világháborús rohamlöveget találtak egy németországi katonai bázison
• Restaurálják és átvizsgálják I. Ottó császár magdeburgi sírhelyét
• Rendkívül gazdag kelta sírra bukkantak Németországban