KGB-tiszt adta el a CIA-nak a Stasi-ügynökök adatait

Részlet a KGB-múzeumból

A hamburgi hetilap szerint a tiszt 75 ezer dollárt kapott a mikrofilmek másolatáért, s az amerikaiak később kiderítették, hogy az illető még további másolatokkal is rendelkezett. Rózsafa-akciónak keresztelték el azt a műveletet, amelynek során feltehetően amerikai kézbe jutott a nyugati országokban folytatott keletnémet felderítés adatállománya vagy annak egy része. A Der Spiegel szerint a KGB-tiszt 1992-ben egy kelet-európai ország amerikai nagykövetségén jelentkezett ajánlatával és a mikrofilmek egy rossz minőségű, de még használható kópiájával. A CIA szakértői csoportja rövid vizsgálódás után az anyag megvásárlását javasolta, mondván, hogy "kincsek" birtokába jutottak. Az amerikaiak állítólag a mikrofilmes anyag segítségével bukkantak egyes, a keleti hírszerzésnek dolgozó ügynökök, például a NATO-ba beépült, Topáz fedőnevű férfi nyomára.

 

Az anyag 2003-ban került vissza Németországba, s azóta a keletnémet állambiztonsági minisztérium (Stasi) megmaradt adathordozóit kezelő és feldolgozó intézmény foglalkozik vele. Marianne Birthler, az intézmény vezetője szerint még az NDK végóráiban is körülbelül 1500 ügynököt foglalkoztattak nyugaton, tízezer ember foglalkozott a területtel odahaza. Korábbi német sajtóhírek szerint a Stasi nyugati kémeinek névsora (valódi és fedőnevekkel) még az 1989 őszi keletnémet vértelen forradalom idején, 1989 és 1990 fordulójának táján került amerikai kézbe, mégpedig két KGB-ügynöktől. Akkori híresztelés szerint a szovjet tisztek egymillió dollárt kaptak a mikrofilmre másolt, 180 ezer nevet tartalmazó jegyzékért. Röviddel később azonban mindketten "balesetben" elhunytak.

 

(MTI)