Vita Jeruzsálem régészeti értékeiről

2004. február 5.-Múlt-kor

A jeruzsálemi Templom-hegyen jelenleg a muszlimok végeznek helyreállítási munkálatokat. Eilat Mazar izraeli régész szerint az építkezések veszélyeztetik az ókori zsidó emlékeket.

Történelem és politika

A Sziklatemplom
Iszlám hivatalos források már kedden visszautasították a Héber Egyetem régészének hétfői vádjait. Adnan Al-Husseini, a templom-hegyi építkezéseket felügyelő Waqf igazgatója szerint `semmi másról sem szól az egész, mint politikáról, és Jeruzsálem hovatartozásának érzékeny kérdéséről`.

A konfliktus akkor robbant ki, amikor egy izraeli fotós bejelentette: két hete titokban felvételeket készített egy látogatók előtt elzárt, földalatti helyszínen, amit a Waqf jelenleg mecsetté alakít. A fotós beszámolója szerint egy nagy vörös szőnyeg közelében két szőlőlevél-motívummal díszített, jókora követ látott.

Eilat Mazar, a Héber Egyetem régésze szerint a díszítmények egyértelműen a Második Templom időszakára jellemzőek. A Második Templomot a rómaiak i. sz. 70-ben rombolták le. A tudós abból, hogy a kövek egy muszlim építkezés közepén gazdátlanul hevernek, azt a következtetést vonta le, hogy a muszlimok nem tisztelik a hely zsidó emlékeit.

Mazar tagja annak a bizottságnak, mely a templom-hegyi régiségek megőrzését tűzte ki célul, s amely nagyobb izraeli beleszólást követel a helyszín muszlimok végezte rekonstrukciós mukálataiba. "Jelenleg semmiféle régészeti ellenőrzés sincs, de még arról sem készült vizsgálat, milyen állapotban van a Templom-hegy ma" - nyilatkozta Mazar az Associated Press amerikai hírügynökségnek.

A Szentélyek Szentélye

Salamon templomának rekonstrukciója
A Jeruzsálem Óvárosában emelkedő hegy a judaizmus legszentebb helye. Ma az iszlám harmadik legszentebb helyeként tisztelt Al-Aksza mecset található rajta, amit az iszlám hívők a Nemes Szentélynek neveznek.

A szent helyre a zsidók és a muszlimok is igényt tartanak, így nem csoda, hogy a Templom-hegy feletti tusakodás sokszor hiúsította már meg a béketárgyalások eredményeit. Legutóbb 2000 októberében csaptak magasra az indulatok. Pedig csak annyi történt, hogy Ariel Sharon - ma Izrael miniszterelnöke - ellátogatott a Templom-hegyre.

A muzulmán hatóságok visszautasították a gondatlan rombolásra vonatkozó vádakat. "Munkánk csak arra korlátozódik, hogy rendbe tegyük és megerősítsük az imádkozásra szolgáló tereket" - nyilatkozta Husseini. "A szentélyben nincsenek a Templom-hegyről származó kövek."

Izrael régiségügyi hatósága nem kívánta kommentálni Eliat Mazar kijelentéseit, míg nem látták a helyszínen készült fényképeket.