Egyiptomi töredékekből rekonstruálták az ismeretlen római jogi szöveget
A Cincinnati Egyetem kutatója egy Egyiptomból származó, mintegy 1600 éves pergamenlap töredékeiből rekonstruált egy eddig ismeretlen római jogi szöveget. A Kr. u. 4. század második felében összeállított kézikönyv az adózással, a közutak fenntartásával, az élelmiszer-ellátással és a középületek használatával kapcsolatos császári rendelkezéseket tartalmazhatott.
- Egy 1600 éves egyiptomi pergamen töredékeiből eddig ismeretlen római jogi kézikönyv részletét rekonstruálta a Cincinnati Egyetem kutatója.
- A Kr. u. 4. századi szöveg az adózással, közutakkal, élelmiszer-ellátással és középületekkel kapcsolatos császári rendelkezéseket tartalmazott.
- A kézikönyvet feltehetően adóhivatalnokok, földbirtokosok vagy jogászok használhatták, és betekintést nyújt a késő római állam mindennapi működésébe.
Matthijs Wibier, a Cincinnati Egyetem klasszika-filológusa a philadelphiai Penn Múzeum gyűjteményében őrzött ötven állatbőr-töredéket vizsgálta meg, amelyek közül a hét legnagyobb darabból sikerült összeállítania egy kétoldalas pergamenlap jelentős részét. Az észak-afrikai száraz éghajlatnak köszönhetően fennmaradt töredékeket a múzeum még 1911-ben vásárolta meg egy egyiptomi műkereskedőtől.
A kutató szerint a lap egy rövid, császári rendeleteket összegyűjtő jogi kézikönyvből származhat, amelyet a Kr. u. 4. század második felében állítottak össze. A korszakból ismert római jogi kódexek többségével ellentétben ez feltehetően nem nagyszabású törvénygyűjtemény volt, hanem egy olyan könnyebb kötet, amelyet adóhivatalnokok, földbirtokosok vagy jogászok forgathattak munkájuk során. Wibier szerint elképzelhető, hogy a kisebb méretű kézikönyvet kifejezetten olyan tisztviselők számára készítették, akik munkájuk miatt rendszeresen utaztak a birodalom különböző területei között.
A fennmaradt rendelkezések közutakkal, adókkal, élelmiszer-ellátással és középületekkel kapcsolatos kötelezettségeket szabályoznak, így ritka betekintést engednek a késő római állam mindennapi működésébe. Az egyik rész valószínűleg azokat a tehetős polgárokat érinti, akiknek részt kellett vállalniuk az utak karbantartásában és a gabonaellátás biztosításában, egy másik rendelkezés pedig megtilthatta a középületek magántulajdonként történő igénybevételét. A szöveg így azt is megmutatja, milyen közfeladatokat hárított az állam a vagyonosabb lakosokra, valamint miként igyekezett szabályozni a közösségi erőforrások használatát.
A pergamenen fennmaradt törvények II. Constantius és Julianus császár uralkodásának időszakához, vagyis a 337 és 363 közötti évtizedekhez kapcsolódnak. Mivel ebből a korszakból kevés teljes jogi könyv maradt fenn, az ehhez hasonló töredékek különösen fontos forrásokat jelentenek a római jog fejlődésének és gyakorlati alkalmazásának rekonstruálásához. Daniel Markovich, a Cincinnati Egyetem klasszika-filológiai tanszékének vezetője szerint a most vizsgált szöveg egyetlen ismert császári törvénygyűjteménnyel sem egyezik meg, ami tovább növeli a lelet jelentőségét.
A kutatóknak nemcsak a szöveg egy részét sikerült helyreállítaniuk, hanem az eredeti könyv szerkezetére is következtetni tudtak a pergamen fizikai sajátosságai alapján. A lap egyik oldalán három vörös tintával készített jelölés látható, amelyek feltehetően bizonyos szövegrészekre hívták fel az olvasó figyelmét, míg a másik oldalon ilyenek egyáltalán nem szerepelnek. Ezek elhelyezkedése segített Wibiernek meghatározni, hogy a pergamen melyik oldala következett előbb az eredeti kötetben.
Ez is érdekelhet
Az állatbőrből készített pergamen egyik oldala simább, a másik pedig érdesebb felületű, és ez további támpontot nyújtott az egykori könyv felépítésének rekonstruálásához: a kutató szerint az érdesebb felületű oldal az eredeti könyvben jobbra helyezkedett el, míg a lap másik oldalára írt szöveget lapozás után, a könyv bal oldalán olvashatták. Wibier ultraibolya sugárzás segítségével a megfakult tinta olyan nyomait is felfedezte, amelyek szabad szemmel már nehezen láthatók, így a latin szöveg további részleteit sikerült rekonstruálnia és lefordítania.
A Penn Múzeum több száz Egyiptomból származó kéziratot őriz, amelyek közül sok csupán kisebb-nagyobb töredékek formájában maradt fenn az utókor számára. Wibier rekonstrukciójának részletes eredményei az Il Codice Teodosiano című, Detlef Liebs és Dario Mantovani szerkesztésében készülő kötet egyik fejezetében jelennek meg, amelyet a tervek szerint még 2026-ban kiad a Pavia University Press.
