Ritka középkori kincs került elő Szmolenszkben: mit árulnak el az érmék Kelet-Európa múltjáról?
2025. október 3. 09:10 Múlt-kor
Régészek egy negyvennyolc ezüstérméből álló középkori leletegyüttesre bukkantak Szmolenszkben. A prágai groschen, a litván dénár és a krími dang együttese bepillantást enged az 1400-as évek kelet-európai kereskedelmi és politikai hálózatába.

Kép egy prágai groschenről (Forrás: Wikimédia Commons / Közkincs)
Korábban
Az oroszországi Szmolenszk régióban, a Szobolev utcában zajló építkezések során váratlanul egy középkori leletegyüttes került elő a föld mélyéből. Ez a második olyan felfedezés a régióban, amelynek tárgyai a Litván Nagyfejedelemség idejéből származnak – éppen ezért rendkívül fontos támpontot nyújthatnak a kelet-európai kereskedelmi és politikai viszonyok felderítéséhez.
Váratlan felfedezés a föld alatt
Az érméket egy vízvezeték kiásása közben fedezték fel. A helyszínre érkező kutatók rögtön meg is állapították: a kincseket az 1420-as években rejthették el, amikor Szmolenszk egyszerre állt a Litván Nagyfejedelemség, a Moszkvai Nagyfejedelemség és az Aranyhorda befolyása alatt.
A leletegyüttes érméi
A negyvennyolc érme többsége prágai groschen volt. A középkor dollárjának tartott fizetőeszközt II. Vencel cseh király pénzreformja után vezették be, és – magas ezüsttartalmának köszönhetően – évszázadokon át a térség egyik legerősebb valutájának számított.
A leletek között két litván dénárt és egy krími dangot is felfedeztek a kutatók, amelyek jelenléte egyértelműen bizonyítja: Szmolenszk ekkor szorosan kapcsolódott a Litván Nagyfejedelemség és a Krím-félsziget gazdasági tevékenységeihez.
Miért rejtették el?
A régészek úgy vélik, hogy a tárolót a 15. század eleji politikai zűrzavar idején áshatták el, amikor Szmolenszk a Litván Nagyfejedelemség és a Moszkvai Nagyfejedelemség szorításában próbált meg fennmaradni. Ilyenkor gyakori volt, hogy az emberek a pénzüket a földbe vagy faedényekbe rejtették, abban bízva, hogy később – ha nyugodtabb lesz a politikai légkör – majd kiássák. Az esetek jelentős részében azonban a tulajdonosok soha többé nem tértek vissza elásott értékeikért.
Történelmi jelentőség
Ez a kincslelet a második olyan szmolenszki leletegyüttes, amely a Litván Nagyfejedelemség idejéből származik. Az 1988-ban talált első hasonló leletanyag több mint tizenkét kilogramm ezüstöt tartalmazott – napjainkig ez a legnagyobb középkori leletegyüttes, amit a mai Oroszország területén találtak. A mostani kisebb, de sokszínűsége miatt ugyanolyan kiemelkedő felfedezés három állam érméit foglalja magába – a Cseh Királyságét, a Litván Nagyfejedelemségét és a Krími Kánságét.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- Több mint pillanatkép – A fotó, mint a történetírás forrása és eszköze
- Népies és modern – a szocialista falutervezés
- Gyermekavasút a propaganda szolgálatában
- „Osztályidegenek a pusztán” – A Rákosi-rendszer embertelen kitelepítései
- Hogyan stabilizálta magát a párt '56 után?
- Tömegsport a szocializmusban
- Amikor a munkások átvették a hatalmat...
- A hatalom árnyékában: Kádárné különös története
- Amikor bűncselekmény volt elhagyni az országot – tiltott határátlépések a szocializmusban
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap














