Lavau hercege: egy aranyban nyugvó kelta előkelő a Kr. e. 5. századból
2025. október 1. 17:10 Múlt-kor
A Troyes melletti Lavau faluban végzett ásatások során a régészek az elmúlt évtized egyik legnagyobb régészeti szenzációját tárták fel: egy hatalmas sírgödör mélyén egy kelta előkelő nem mindennapi nyughelyére bukkantak. A sírban talált arany ékszerek és gazdagon díszített görög-etruszk edények nemcsak a kelta kézművesség páratlan színvonaláról árulkodnak, hanem arról is, hogy a férfi kiemelkedő szerepet tölthetett be a korabeli társadalomban.

Arany ékszer a lavau-i sírból (Forrás: Wikipédia / G.Garitan / CC BY-SA 4.0)
Korábban
Kelta kocsisír a föld mélyén
A franciaországi Lavau falu határában végzett ásatások során a régészek fantasztikus leletegyüttesre bukkantak. Egy mintegy negyven méter átmérőjű halom mélyén egy 14 négyzetméteres sírkamrát fedeztek fel – benne egy kelta előkelő nyughelyével. A Kr. e. 5. századból származó sír nemcsak méreteiben, hanem gazdagságában is páratlan: a herceget saját szekerén helyezték örök nyugalomra, számos arany és ezüst ékszerrel, valamint görög és etruszk edénnyel.
Ki volt Lavau hercege? A nem és a rang kérdése
A csontváz mellett lévő, inkább női ékszerek miatt a régészek sokáig nem tudták pontosan meghatározni a holttest nemét. A laborvizsgálatok azonban egyértelművé tették: a halott egy előkelő férfi volt. „Az elhunyt a helyi arisztokrácia csúcsán állhatott” – tette hozzá Bastien Dubuis régész. A sírkamra pazar tárgyai egyértelműen alátámasztják ezt az állítást; nem véletlenül nevezte el a tudományos közvélemény a halottat Lavau hercegének.
Mit rejtett a 14 m²-es sírkamra?
A sírkamra pazar mellékletei között arany és ezüst ékszereket, valamint gazdagon díszített görög és etruszk edényeket is találhatunk. A leletek közül kiemelkedik egy finoman kidolgozott bronz borosüst, amelyet állatfejekkel és mitológiai alakokkal díszítettek, továbbá egy görög boroskancsó. Ezek a tárgyak nemcsak a herceg vagyonát mutatják, hanem azt is, hogy a borfogyasztási kultúra kulcsszerepet játszott a kelta társadalomban.
Érdemes még pár szót ejtenünk a mediterrán díszítésű, görög-etruszk edényekről is. Ezek egyértelműen bizonyítják: a kelták nemcsak politikai, hanem kulturális kapcsolatokat is ápoltak a Földközi-tenger térségével.
Miért fordulópont?
Az Inrap régészantropológusa, Valérie Delattre szerint a síron végzett elemzések és tanulmányok fordulópontot jelentenek a kelta civilizáció megértésében. A sírban talált tárgyak, a temetkezési szertartás részletei és a nemzetközi kapcsolatokra utaló leletek ugyanis mind hozzájárulnak ahhoz, hogy újraértelmezzük a keltákról alkotott eddigi képünket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap














